Fráter Jánosné: Az MTA könyvtári bizottságának iratai, 1866–1949 (A MTAK közleményei 20. Budapest, 1988)

A Könyvtári Bizottság iratai 1866-1949

16 1. Az akadémiai kiadványok egész tára egy kiadó (Expeditor) felügyelése alá van adva. — Ezen kiadó kezelése nincs kellőleg szervezve, s ellenőrségről nincs gondoskodva. 2. Ez a kiadó, mint mondatik, az elhunyt Elnök által engedelmet nyert az Akadémia kiadványait bekötni. Miután tehát ő maga magának adja ki a bekötendő példányokat, s a bekötés után maga magától veszi ismét be azokat a raktárba, következik, hogy ő maga ad magának bizonyítványt, hogy ezt és ezt kötötte, mely bizonyítvány alapján utalványoztatik aztán neki a kötés ára. E részben is tehát hiányzik minden ellenőrség. 3. A kiadó intézkedik teljes hatalommal, minden másnak — t.i. akár a titkárnak, akár az akadémiai könyvárusnak, ki ezt legjobban ítélheti meg - befolyása nélkül, arról, mi és mennyi példányban köttessék. De mivel ő nem csak köttet, hanem köt is, érdeke azt hozza magával, hogy minél többet kössön be. És így oly munkákat köttet be maga által a kiadó, melyek kötésére semmi szükség nincsen, mert azok nem kerestetnek; és oly számmal köti be, hogy tán 20 évig sem fognak kelleni, s így a kötés ára haszontalanul hever az ily könyvekben. De 4. bátorkodik a Bizottság arra is figyelmessé tenni Méltóságodat, hogy a kötések igen rosszak és dísztelenek: nincsenek t.i. az ívek szabatosan hajtogatva, jól varrva, a borítékok kellő gonddal felvonva; a körülvágás, hol alkalmaztatik, oly kontár módra van eszközölve, t.i. a különféle szélek arányos kiszámítása nélkül, hogy ily akadémiai kötésekre nem lehet szégyen nélkül tekinteni. Oka pedig a kontár kötésnek az, hogy a kiadó maga nem levén tanult könyvkötő, másokkal köttet lehető csekély áron, s maga aztán az eddig szokott illő áron számítja be saját nevén a kötést. Természetes, hogy ügyes könyvkötő féláron neki nem dolgozhatik, s így kontárok ütik össze a leghanyagabbul az akadémiai kötéseket. Mindezeknél fogva a Bizottság bátorkodik Méltóságod figyelmét két dologra fordítani: 1. Egy a kiadó számára kidolgozandó részletes utasítás szükségére, mely a, kellő ellenőrséggel járjon, b, lehetővé tegye minden perczben annak kitudását: bizonyos nyomtatványból, hány példány volt átvéve a nyomdától a kiadó által, hány adatott az akadémiai könyvárusnak, számadása alá, hánnyal rendelkezett a titoknoki hivatal, hánynak kell lenni - s hány van, a kiadó felelőssége alatt levő raktárban. 2. Annak szükségére, hogy a köttetés ne a kiadóra bízassák, hanem mint ez 35 esztendeig volt, a titoknokra, ki a könyvkötőt válassza, megbízza, munkáját megbírálja, az árt meghatározza, az áijegyzéket az ár helyességére nézve aláírja. - Általában megjegyzi a Bizottság, hogy a titoknoki természetes hatás- és jogkör sérelmével lát egy oly status in statu-t, mely a könyvkiadványokra nézve az utolsó titkár halála óta fejlődött ki. Ezen két elvi ügyön kívül, jelenti még a Bizottság, hogy Dobocsányi Ignácz könyvkötő — ki vagy tíz év óta az Akadémia minden kiadásait jutányosán, jól, csinosan, s a legnagyobb gonddal kötötte — azt kéri, hogy legalább azon munkák, melyek nyomtatása évekig húzódott, s melyeknek egyes íveit már rég hajtogatta, neki maradjanak befejezés végett. A Bizottság e szerint kéri Méltóságodat, hogy míg az első két pont felett végleg méltóztatnék intézkedni, pro momento a titoknok urat utasítani méltóztatnék, hogy megszűnvén a kiadó könyvkötési nyerészkedése, egyelőre Dobocsányi