Fráter Jánosné: Az MTA könyvtári bizottságának iratai, 1866–1949 (A MTAK közleményei 20. Budapest, 1988)

Előszó

9 Ugyanis a Könyvtári Bizottságnak ezt a javaslatát mind az Igazgatótanács, mind az öszszes ülés résztvevői kézhez kapták megvitatás végett. 3. Jelentés, 3 db. Minden jelentés a Könyvtári Bizottságra bízott akadémiai feladatok teljesítéséről szól. Az 1866. június 19-i Arany János autogr. írásában, kettő Szily Kálmán autogr. aláírásával maradt ránk. 4. Egyéb, 6 db. Ezek közül kettő kivonat az Igazgatótanács, illetőleg az összes ülés jegyzőkönyvéből; kettő a könyvtár belső adminisztrációjára vonatkozik; kettő pedig feljegyzés a Könyvtári Bizottságnak. A közlés alkalmával a három utolsó csoportot formailag nem különítettük el egymástól, hanem időrendben a jegyzőkönyvek közé soroltuk. A kötetben közölt eredeti szövegek az MTAK kézirattárában négy helyen találhatók: 1. Arany János vegyes bizottsági jegyzőkönyveiben (2 kötet). I. köt. 1865-1869. Jelzete: MTAK RAL K 1559 II. » 1870-1877. » ' » K 1560 2. A Könyvtári Bizottság jegyzőkönyvei 1875-1949 c. kötetben. Ezeket az iratokat mi gyűjtöttük össze egy kötetbe a kézirattár különböző állagaiból; elsősorban a RAL-ból, valamint a könyvtári iratokat tartalmazó gyűjteményből. Jelzete: MTAK RAL K 1563. 3. Néhány irat megmaradt régi helyén azért, mert más anyagokkal van egybekötve, (pl. az összes ülési és nagygyűlési, Igazgatótanács ülési jegyzőkönyvek) vagy azért, mert más iratok is szerepelnek mellékletként a jegyzőkönyvekhez csatolva. 4. Végül egyes iratok jelenleg csak nyomtatásban állnak rendelkezésünkre. A Könyvtári Bizottság működése folyamatosságának szempontjából mégis szükségesnek tartottuk a közlését. Valamennyi iratanyag végén megadjuk az irat jelenlegi lelőhelyét és alatta kerek zárójelben a régi jelzetet. * A szövegközlésről: A szövegek közlésekor azt a módszert követtük, hogy megtartottuk a régi kifejezéseket, amennyiben nem voltak értelemzavaróak. Az olyan különírásokat mint pl. „a mi", „a mennyiben", egybeírtuk. A hosszú, kettős mássalhangzókat (hánynyal, válaszsza stb.), a régi írású hónapneveket (october), a régi cz-t a mai helyesírás szerint írtuk le. Az iratokban szereplő rövidített városneveket (n.szebeni, sz.fehérvári) feloldottuk. A személynevek írásában a mai használathoz igazodtunk (Gyulay Pál = Gyulai Pál, Rákóczy = Rákóczi, stb.). Az intézmények, az akadémiai osztályok és bizottságok, a folyóiratok neveit, a könyvek címeit nagybetűvel írtuk, ha ez az eredeti szövegben másként is szerepelt. Egyes iratokban aláhúzással is találkozunk, ezeket mi is kiemeltük. Vannak az iratokban sietésbeli, értelmetlen elnagyolások. Ezeket