F. Csanak Dóra: Egy debreceni kereskedő Nyugat-Európában. Csanak József úti levelei 1862-ből (A MTAK közleményei 19. Budapest, 1987)

Jegyzetek

45 [53] A Kohinoor indiai eredetű óriási gyémánt, amelyet 1852-ben Amsterdamban 109 karátos brilliánssá csiszoltak; Viktória királynő koronájára került. A Dél csillaga nevű gyémántot Brazíliában találták, a belőle készült 125 karátos brilliáns 1862-ben egy amsterdami kereskedő tulajdona volt. [54] Brighton ekkor Anglia déli tengerpartjának legdivatosabb fürdőhelye volt. A kiállítást látogató magyarok közül többen is felkeresték, főként Londonhoz való közelsége miatt. [55] A nemzeti viseletben külföldre járó magyar utasok fogadtatásáról a Vasárnapi Újság 1862. november 23-i számának cikkírója is megemlékezik. Véleménye szerint az irántuk megnyilvánuló érdeklődés elsősorban politikai jellegű volt: Németországban, Hollandiában és Franciaországban "kezdvén a festői ruházat dicséretén, folytatták a közállapotaink felőli tudakozással, hol aztán vége-hossza sem volt a jó kívánatoknak." Angliában más volt a helyzet: ott megbámulták a magyar ruhás utazókat, ami nem volt kellemes számukra, de ez sem volt az ellenszenv jelének tekinthető, mert "az angol a legnagyobb méltánylással viseltetik nemzeti törekvéseink iránt. [... ] Aki tehát otthon magyar ruhába öltözködik, tartsa meg azt külföldön is" — javasolja a cikk írója a világkiállítás látogatóinak. [56] Dr. Tőkés "Levelek a londoni kiállításról" című cikksorozata 1862 augusztus 31-i darabjában a Vasárnapi Újságban "a kötéltáncosok királyának" nevezi Blondint. [57] A világkiállításon a magyar szabadságharc nagy alakjai között volt kiállítva Alexy Károly (1823-1880) Kossuth- és Batthyány Lajos-mellszobra. Alexyt a szabadságharc után várfogságra ítélték, 1852-ben Londonba emigrált. Itt készítette el a Kossuth-szobrot. Batthyány Lajosról két mellszobrot is mintázott: egyet 1848-ban, a másodikat 1861-ben az özvegy megrendelésére. A szobrok nyilván nem a magyar kiállítás részeként szerepeltek, a magyar szobrászatot Dunajszky László képviselte egyedül. A Balthyány-szobor későbbi sorsa ismeretlen, a Kossuth-mellszobor a kiállítási palotában maradt s vele együtt pusztult el a 2. világháború elején. [58] Greenwich ekkor még Londontól különálló kirándulóhely volt. Egykori királyi palotájában tengerészeti kórház illetve menhely működött. Ennek egyik lakójával ismerkedett meg Csanak József, s tapasztalatairól az István malom választmányának 1862 szeptemberében készített jelentésében is szól. - A Themse alatt átvezető alagutat, I. K. Brunels alkotását 1825-ben kezdték el építeni, hogy a London Bridge után semmi se