F. Csanak Dóra: Egy debreceni kereskedő Nyugat-Európában. Csanak József úti levelei 1862-ből (A MTAK közleményei 19. Budapest, 1987)

Úti levelek

32 A pusztulás e színhelyéről, melyet az idő még sokáig nem fog eltörölhet­ni, gyalog vándorlottunk tovább a Teli kápolnájához és az oda közeleső Immen­seehez a zugi tó partján. [77] Immensee alig néhány házból álló helység, mely­nek díszes vendéglőjében megszállva, ott egész ma délig élvezetes tartózkodásunk volt. A vendéglő a zugi tó partján fekszik, kilátással Art felé, melyen Goldauból keresztül jöttünk. — A mívelt szép vidék gazdag erdőségei és szelíd gyümölcs­fái, az arti öreg és az immenseei kis harang hangjainak elvegyiilése az esteli csendben Udítőleg hatottak Amsterdam, London és Párisban agyonzúgatott füleink­re, — e derék vendéglőstől és nejétől pedig a nagy természet dolgairól hallottunk érdekes tanítást az ablak alatti kis kertben. Zürichről még most nem mondhatok egyebet, minthogy meglátszik 20.000 lakójának kezenyoma szép házain, hídjain, temérdek vendéglőjén és közinté­zetein. Nem hagyták az időt tétlenségben elröpülni, hanem gondoskodtak min­denről, mi léleknek és testnek szükséges. Lindau, 1862. szept. 13. Tegnap dél felé érkeztünk a világ egyik legnevezetesb pontjára: a Rajna vízeséshez. A természet ez óriási játékát először Laufen várából, azután más­más oldalról szemléltük meg. Étkezésre Laufen várral szemközti hegyoldalban eső vendéglőt választottuk, hogy a vízesést annál tovább élvezhessük. [78] Nagy­szerű ez! A folyó vize már néhány ölnyivel az esés előtt észrevehetően gyor­sabbodik, mintegy készül a rohanáshoz. A következő pillanatban őrült tusa fejlik ki a saját nehézsége terhe alatt esés közben ízzé-porrá zúzódó tömeg­ben; hab habot kerget, korbácsol, s nem férve meg a sziklakorlátolt helyen, olykor vastag cseppektől kezdve a leglengébb porig változó alakok millióiban csapódik fel e tömeg és lebegtében előre lökődve, köd alakban száll ismét le. Eközben irtózatos moraj, zúgás, forrás, mintha a természet itt töltené ki szilaj haragját. — Néhány lábnyival alább — mily roppant változás! — a víz ártalmatlan csendes. A völgy, hol ez végbemegy, már magában is szép. Sokáig szemléltük az egészet, s alig bírtunk megválni e nem mindennapi élvtől. A vízeséstől besétáltunk az onnan körülbelöl egy órányira eső Schaffhausen­be, s ott egy a Rajna feletti halmon épült nyájas vendéglőből néztem éjjel, hold­világnál az átellenes Munoth régi erősséget, melynek falai 3 öl szélesek, s me­lyet a megelőző este meglátogattunk. E várat menhelyül építették a régiek, s az alatta levő borzadalmas végtelen üregeket most a vándoroknak pénzért mu­togatják. [79] Ma délutáni 4 órakor a Rajnán és a Boden, más névvel constanzi tón gőzha­jóval ide érkeztünk s csak itt tudtuk meg, hogy a gőzkocsivonat csak éjjeli 11

Next

/
Thumbnails
Contents