Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

III. A könyvtárosok biográfiája

97 Könyvtárosi tevékenysége mellett jelentős munkát végzett más kulturális területen is. A budapesti Philológiai Társaság főtitkáraként és a társaság folyóiratának az "Egyetemes Philologiai Közlöny"-nek szerkesztőjeként. Fő műve a "Latin-magyar" és "Magyar-latin" kéziszótár, nélkülözhetetlen segédkönyv. írod.: MTAK Kézirattár RAL 1027,1351/1924. MTAK Kézirattár K 827:1944/183. MTAK Kézirattár K 829:1946/101. MTAK Kézirattár K 832:1948/138. MTAK Kézirattár Ms 10.295/11.22. ,47.1. GYURIKOVICS ISTVÁN (?) Könyvtári segédírnok. Életéről és képzettségéről keveset tudunk. Széchenyi István másodelnök Toldy Ferencnek 1848. júl. 1-én írt levelében az áll róla: "Végre gondja leszen, hogy Gyurikovics István, kit Ön segédírnokul alkalmazhat a könyvtárhoz, kötelességeiben a legszigorúbban eljárjon." Gyurikovics István 1850. okt. 15-én Toldy Ferencnek írt levelében bizonyítvány-másolatot kért akadémiai működéséről, mert az eredetit elvesztette. Ebben azt írja, hogy 1845 júniustól 1848 október végéig szolgált az Akadémiában. A szabadságharc alatt a hadügyminisztériumnál mint irodaigazgatői segéd kapott alkalmazást, s e minőségben maradt Szegeden vissza. Vagyis Szegedre költözött és ott 1850-ben mint "cs.kir. kormánybiztosi levéltárnok" dolgozott. írod.: MTAK Kézirattár Tört.2-rét 23. MTAK Kézirattár M.irod.lev.4-rét 67. HALMI JÁNOS (1894-?) Református lelkész, teológiai akadémiai m. tanár. A nyomdász családból származó tanulnivágyő fiú a középiskolát Budapesten, a felsőbb tanulmányokat Tübingenben, Berlinben, Belfastban, Edinbourghban és Cambridgeben végezte. Négy diplomája volt: lelkészi (1917), filozófiai doktori (1919), görög-latin szakos középiskolai tanári (1920), és teológiai akadémiai m. tanári (1923). A két háború között több ízben képviselt magyar egyházi és ifjúsági mozgalmakat nagy európai és egyetemes világkonferenciákon (1920,1923,1933,1936). Dolgozott Anglia és Németország több nagyhírű könyvtárában és így alkalma volt módszereikkel megismerkedni. 1922-től Gyömrőn volt református lelkipásztor. Anyanyelvi szinten bírta az angol és a német nyelvet. Azért akart az Akadémia Könyvtárába kerülni, hogy tudományos munkát végezhessen. Már