Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

III. A könyvtárosok biográfiája

94 Somogy megyei birtokán gazdálkodott, korábban majdnem egy évig Széchenyi István írnoka volt. Mátray Gábor közvetítésével került akadémiai állásba. Már ezidőben írt a "Regélő' és a "Honművész" c. folyóiratokba novellákat, karcolatokat. Szinnyei szerint (Magyar írók életrajza, 3.köt.) "összeütközései voltak Toldyval, s mivel gyanú támadt ellene, hogy az irodából adatokat szolgáltat az Akadémia tagjai ellen, Teleki József felszólította, hogy adja be lemondását, amit meg is tett". O maga azonban 1837. aug.21-i Toldy Ferencnek írt levelében tiltakozott a gyanúsítás eUen. Intrikálásának oka az volt, "hogy ő és barátai (Munkácsy, Stancsics, Kúnoss, Kovacsóczy) nem tudtak bejutni az Akadémiába" — írta róla Szűcsi József, Bajza Józsefről írt monográfiájában. (341.1.) 1838-tól az udvari kincstári hivatalban dolgozott. 1845-ben az Akadémia Nyelvtudományi osztálya, Fáy András, Id. Schedius Lajos, Czuczor Gergely és Nagy János ajánlására "mint ismeretes novellaírót, és az Életképek szerkesztőjét" levelező tagnak választotta és a nagygyűlés jóváhagyta. 1860-tól az udvari kancelláriai hivatal titkárának nevezték ki. Élete folyamán "fontos események tanújaként, színes, érdekes, forrásértékű emlékiratokkal gazdagította irodalmunkat. 1844-ben jelent meg egy novelláskötete. Ebben pesti jeleneteket figyel meg és ír le helyenként mikszáthi derűvel " — írja róla: Nemeskürty István: Diák, írj magyar éneket c. kötetében. ( 458.1.) írod.: MTAK Kézirattár RAL 345/1836. MTAK Kézirattár M.irod.lev.4-rét 66. Névkönyv, 1837, 53.1. Almanach, 1885.329-334.1. Ak. Ért. 1906.635.1. Szűcsi J.: Bajza József. Bp. 1914. Nemeskürty I.s Diák, írj magyar éneket. I-H.köt. Bp. 1983. Megemlékezés: Emlékbeszédek 4.köt. 3.sz. FRÖHLICH RÓBERT (1844-1894) Régész, egyetemi tanár, főkönyvtárnok, akadémiai levelező tag. Tanulmányait Budapesten végezte, itt érettségizett. Ezután két évig járt a pesti protestáns teológiai intézetbe, majd ismét két évig a bázeli egyetemre. E négy év alatt teológiai tanulmányai mellett klasszika-filológiával és a keleti népek ókori történetével is foglalkozott. 1866-tól három évig Budapesten és vidéken mint segédlelkész működött. 1869-ben a csurgói ref. gimnázium tanára lett; 1870-ben a budapesti ref. gimnáziumban három évig a német nyelv tanára volt. Emellett a Protestáns Teológiai Intézetben két éven át a héber nyelvet is tanította. 1873-tól a budapesti Ág. Hitv. Ev. Főgimnázium tanára lett és még ez évben latin, görög és német nyelvből tanári vizsgát tett. A budapesti Tudományegyetemen 1883-tól az ókori történelem és régészet magántanára volt haláláig. A MTA 1892. máj. 5-én levelező tagjának válasz-