Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

III. A könyvtárosok biográfiája

88 a törzsanyag újrafelállítása, revíziója, és altiszti teendők a könyvtárigazgatásban. 1946.nov. 1-én ment nyugdíjba. írod.: MTAK Kézirattár MTAK Kézirattár MTAK Kézirattár MTAK Kézirattár MTAK Kézirattár K 808:1913/212 K 829:1946/101, 315 K 830:1946/464,492 RAL 400/1913. RAL 136/1946 Almanach, 1943.122.1. CZAGANY JÓZSEF (1912-1975) Altiszt, tanult mestersége: szabó. Kisegítő szolga minőségban alkalmazta az Akadémia elnöke és a könyvtárba osztotta be, ahol — 1944. febr. 15-től — az olvasóterem melletti szolgálatot látta el. Még ugyanebben az évben behívták katonának. Hadifogság után, 1945. október 1-én jelentkezett először a könyvtárban, de betegsége miatt csak 1946. ápr. 17-től kezdte meg ismét szolgálatát. Munkaköre: a raktár egy részének gondozása mellett, eleinte olvasótermi és kölcsönzési kiszolgálás, később a postaforgalom intézése, (beérkezett csomagok átvétele, expediálandó könyvek csomagolása, postázása) majd a könyvek felszerelése, (jelzetelés, bélyegzés) raktári elhelyezése 1972-ben történt nyugdíjazásáig. CZUCZOR GERGELY (1800-1866) Nyelvész, költő, bencés tanár, akadémiai tag. Érsekújváron, Pannonhalmán, Győrött és Pesten végezte tanulmányait. 1824^:01 gimnáziumi tanár Győrött, majd a rendi növendékek tanára. 1829-től Komáromban gimnáziumban tanít. 1831-ben lett az Akadémia levelező, 1836-ban rendes tagja. 1835-ben megválasztották segédjegyző- és levéltárnokká, s mint ilyennek helyben kellett laknia, ezért Pestre költözött. Ebben a funkciójában elsőként kezdte katalogizálni az Akadémia addig összegyűlt könyvtárát. 1837. aug. 31-én lemondott funkciójáról, mert egyházi felettesei visszahívták Pestről. Irodalmi tevékenységét hatósági cenzúrának vetették alá. Ezután kb. félévig könyvtáros Pannonhalmán, majd 1838-tól a győri bencés iskolában magyar irodalmat és görög nyelvet tanított. Kevés idő múlva a győri kir. Akadémia hívta meg a magyar nyelv- és irodalom professzorának, de feljelentés miatt, rövid idő múlva ismét a rend növendékeit tanitotta. 1845-ben az Akadémia megbízta a magyar nyelv szótárának szerkesztésével, igy ismét Pestre költözött. 1848-ban a szabadságharc mellé állt; Riadó c. költeménye az akkori idők egyik leghatásosabb verseként mozgósított. 1849-ben