Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

II. Az akadémiai könyvtárosok anyagi helyzetének és munkakörülményeinek alakulása 1831-1949

62 A ruhatáros nem volt kinevezett akadémiai dolgozó. Hunfalvy Pál igazgatása folyamán ezt a munkát rendszerint rokkant katonák látták el havi 9-10 forint díjazásért, melyet alkalmi munkaként a könyvtári költségvetés terhére számoltak el. Ez a gyakorlat a díjazást illetően továbbra is fennmaradt.[201] A könyvtári altisztek díjazásáról már volt szó. Fizetésük emelését először Hunfalvy Pál kérte az elnökségtől 1875-ben havi 5, évi 60 forinttal, azzal az indokolással, hogy ők az új könyvtári rendtartás szerint napi 8 órai munkát teljesítenek.[202] Az altisztek (szolgák) díjazása is emelkedett időnként, mert tudjuk, hogy az 1870-es évek végén Molla Izsáknak már 540 forint volt a fizetése. Az Akadémia 1898-tól tért át a koronában történő fizetésekre. "Az 1898ban utoljára kifizetett osztrák értékű forint az 1899-ben számolt aranykoronához viszonyítva 1:2 arányos. 1 Ft = 2 korona".[203] A koronarendszer bevezetése egyelőre változatlanul hagyta az 1892-ben elvileg megállapított tisztviselői illetmények rendszerét. Újabb módosítás az I. világháború alatt történt, amikor az Igazgatótanács 1917jiovember 15-i ülésében elfogadta a pénzügyi bizottság által is helyeselt indítványt, hogy az okleveles tisztviselők mindenkor az állami középiskolai tanárokra nézve az illető időpontban érvényben levő fizetési szabályok szerint javadalmaztassanak.[204] A háború következtében bekövetkezett pénzromlás és drágaság viszont arra indította a tisztviselőket és a többi alkalmazottakat, hogy ismételten forduljanak az Akadémiához előléptetés, vagy egyéb, az állami alkalmazottakat megillető ellátási kárpótlás, fizetéskiegészítés iránt.[205] Az Akadémia egy külön bizottság által tett javaslat alapján intézkedett mind az előlépések, mind az egyéb juttatásokra vonatkozóan. Példaként említjük meg, hogy 1921-ben Hellebrant Árpád alkönyvtárnok évi fizetése 6000 korona, Mészöly Gedeon kézirattárosé évi 4000 korona, amelyhez egyéb juttatás is járult.[206] A tisztviselők és altisztek anyagi ellátottságának problémáját, mind az Akadémia hivatala, mind a könyvtár tekintetében végül a MTA állami támogatásáról szóló 1923. évi I. törvénycikk oldotta meg. Ugyanis az 1922-ben létrehozott Országos Magyar Gyűjteményegyetem [207] 1923 januártól átvette létszámába az akadémiai hivatal és a könyvtár akkori tisztviselőinek és altisztjeinek legnagyobb részét, illetőleg állományából tisztviselőket és altiszteket bocsátott a könyvtár rendelkezésére. Ez kétszeres előnyt jelentett. Egyrészt az alkalmazottak többségének illetményei ezentúl nem terhelték az Akadémia és a könyvtár személyi költségrovatát, másrészt lehetőség nyílt a személyzet nagyobb mértékű növelésére. A Gyűjteményegyetem 1934-ben megszűnt; feladatát az új Múzeumi Törvény (1934. vm. tc.) értelmében az ugyanez évben alakult Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa vette át. A Tanácsban az Akadémia főtitkára és két tagja is részt vett. (Az egyik tag Szinnyei József főkönyvtárnok volt.) Ők képviselték az Akadémiát személyzeti ügyekben. 1937. május 5-én az Akadémia és a Nemzeti Múzeum között szerződés jött létre, amelyet a VKM is jóváhagyott 1937. június 8.-án. A szerződés alapján a Magyar Nemzeti Múzeum összlétszámából 4 tudományos tisztviselői, 3 tudományos segédszemélyzeti és 8 altiszti státuszt bocsát az Akadémia rendelkezésére. A 15 státuszhelyen