Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

II. Az akadémiai könyvtárosok anyagi helyzetének és munkakörülményeinek alakulása 1831-1949

60 oldalon levő 4 szobás szolgálati lakást; 1866 elején pedig Budenz Józsefnek rendelte az Igazgatótanács a n. emeleten, ugyancsak az akadémiai utcára néző kétszobás lakást. 1868 végére a könyvtárosok és altisztek évi jövedelme az alábbiak szerint alakult: Hunfalvy Pál főkönyvtárnok évi 530 forint és szolgálati lakás. (Ezen felül 500 forint, mint akadémiai fizetéses rendes tagsági járandóság.)[ 191] Budenz József alkönyvtárnok évi 500 forint és ugyancsak szolgálati lakás. Rómer Flóris kézirattárőr évi 300 forint. Lindner Ernő segédőr évi 300 forint. Altisztek: Mészáros János, évi 300 forint és két öl fa. (A palotában lévő lakását gr. Waldstein János fizette.) Molla Izsák, évi 300 forint és két öl fa. Hellebrant Ágoston, évi 300 forint. Ezen felül minden altisztnek évenkint egy öltözet ruha járt. (Kalap, atilla, mellény, nadrág, csizma. X192] A fenti kimutatáshoz a következő megjegyzés kívánkozik: a könyvtárosok több ízben folyamodtak fizetésjavításért az igazgatósághoz és bizonyos emelésekben részesültek is.[193] Ennek ellenére 1870. április 27-én az Akadémia költségvetése tárgyalásakor "Hunfalvy Pál főkönyvtárnok fizetése 925 forintról, az osztálytitkárok fizetésének megfelelőleg 1000 forintra van kikerekítve".[194] Nem lehet tudni ebbe beleértendő-e az akadémiai rendes tagságért járó évi fizetés. Említésre méltó még a kimutatással kapcsolatosan, hogy azonnal szembeötlik az alkönyvtárnok, a kézirattárőr és a segédőr fizetésének alacsony összege. Ez nem magyarázható másként, csak azzal, hogy a könyvtári tisztviselők dotációjának megállapításakor, a családi állapot mellett mindig figyelembe vették az egyéb forrásból származó egyéni jövedelmeket is. A már említett költségvetés tárgyalásakor Csengery Antal igazgatósági tagnak a jövedelmek emeléséhez fűzött összefoglalása tanúsítja azt is, hogy bérfeszültség lehetett a tisztviselők illetményei miatt: "Általában megjegyeztetik, hogy mind a könyvtárnokok, mind az irodai és javítnoki személyzet, mind a cselédek folyamodtak fizetés javításért. E folyamodások azonban csak együtt az összes fizetések végleges szabályozása alkalmával, az Akadémia vagyoni állapotának rendezése után javasoltatnak tárgyalás alá vétetni".[195] A könyvtárosok dotálásának problémája a fenti határozattól függetlenül arra "kényszerítette" az Igazgatótanácsot, hogy 1875-ben behatóan foglalkozzon bérkérdésekkel. Mint láttuk — ekkor került sor az alapszabálynak a könyvtárosok kinevezésére vonatkozó paragrafus módosítására és ennek alapján a kinevezendő könyvtárosok státuszának meghatározására. Évi 1200 forint fizetéssel és 20% lakbérpótlékkal 1875. július 1-től Lindner Ernő lett az első alkönyvtárnok, aki nem volt akadémiai tag. A kinevezendő könyvtártiszt számára évi 800 forintot és a palotában lévő 2 szobás lakást rendelt az igazgatóság. Bár határozatilag nem mondta ki, de a gyakorlatban tudomásul vette egy kézirattáros alkalmazásának szükségességét, aki számára évi 300 forint tiszteletdíjat állapított meg a könyvtár évenként kapott állami dotációjának terhére.