Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

50 el, végső soron szintén a VKM nyújtotta államsegélyből kapták javadalmukat".! 174] Az újjáépítés során a könyvtári problémák sorozata vetődött fel, melyeket menetközben kellett megoldani. Ilyenek voltak a könyvtár gyűjtőkörének korszerű meghatározása, a használati szabályzat kidolgozása, a felszereltség az állományelhelyezés, raktárépítés, munkahelyek, munkaszervezet kialakítása, stb. Ekkor körvonalazódott a külön kezelt gyűjtemények, az egymáshoz szorosabban kapcsolódó részlegek elhelyezésének feladata. Ekkoriban fogalmazódtak meg a "keleti-gyűjtemény" létrehozásának lehetőségei. Tisztázódott, hogy milyen állományfondok kerülnek a létesítendő fentebbi gyűjteménybe; (a Kégl-, Goldziher-, Kaufmann-, Vámbéry-hagyatékok, a volt Balkán-intézet török nyelvű könyvei, a Körösi Csorna-anyag, Stein Aurél könyvtára, néhány más budapesti és vidéki könyvtár keleti részlege, stb.) [175] hogy a kézirattár uj helyiségeiben kap helyet az ősnyomtatvány-gyűjtemény, a régi magyar nyomtatványok gyűjteménye és a muzeális könyvanyag. Elhatározták a raktározási rendszer és a katalógushálózat modernizálását, (folyószám szerinti raktározás, decimális rendszerű szakozás és ormig-sokszorosítás) az újonnan berendezett olvasóterem nyitvatartásának meghosszabbítását, a kézikönyvtár átalakitását és még sok minden mást. Az Akadémia Könyvtára bekapcsolodott az országos könyvtárügyi szervek munkálataiba. Részt vett az egységes címleírási szabvány kidolgozásában, szorosabb kapcsolatot tartott az Országos Könyvtári Központtal; (a továbbiakban: OKK) vele együtt készítették el a keleti-gyűjtemény létesítésének részletes terveit, és az ő közvetítésével bonyolították le a nemzetközi kölcsönzéseket. Ugyancsak szélesedtek a könyvtár kapcsolatai a hazai könyvtárakkal, múzeumokkal és más tudományos társulatokkal. [176] Az újjáépítés gyorsütemű munkálatainak eredményeképpen 1949. november 7-én megnyílt a 34 férőhelyes olvasóterem a közönség használatára. Befejezéshez közeledett az ehhez csatlakozó 8 férőhelyes új folyóiratolvasó, és az I. emeleten, a volt főtitkári hivatal 3 szobából álló irodájának átalakítása a kézirattár elhelyezésére. Keresztury Dezső főkönyvtárnoksága idején 9 fővel növekedett a dolgozók létszáma. A könyvtár munkáját ennek ellenére nehezítette a betegségek miatt sok hiányzás és a dolgozók állandó fluktuációja. A jelentésből kitűnik, hogy másfél év alatt az általános státuszrendezés miatt, 10 dolgozó állása vált bizonytalanná, a könyvtárba beosztott gimnáziumi tanárok visszarendelése is szóba került.[177] Sok utánjárással sikerült elérni, hogy a könyvtári munkában jártas, a helyi viszonyokat jól ismerő munkaerők megmaradhassanak beosztásukban, A státuszrendezés érdekében az Akadémia elnöke 1949-ben az alábbi levelet írta a VKM-nak: "A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának csaknem minden tisztviselője részben a Magyar Nemzeti Múzeum, részben a középiskolai-, főiskolai stb. státuszokról berendelt állami alkalmazott.