Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

35 tári Bizottság a megüresedett állásra közakarattal és egyhangúlag Fröhlich Róbert 1. tagot ajánlja, ki alapos nyelvismereteinél, tudományos hajlamainál s az ókori történet önálló művelésénél s a külföldi tudományos intézetek körében szerzett összeköttetéseinél fogva teljesen hivatott ez állás betöltésére. A Könyvtári Bizottság meg van győződve, hogy Fröhlich Róbert társunk, ha az Akadémia ajánlata alapján ez állásra a gr. Teleki-család kinevezi, minden tekintetben meg fog felelni a m.tud. Akadémia könyvtárnokára váró fontos feladatoknak. "[96]. A bizottság e javaslata 1892. november 28-án került az összes lilés elé, ahol vita alakult ki. Többen azt vetették fel, hogy halasszák el a főkönyvtárnok választását, mások Heller Ágost nevét említették, mint főkönyvtárnok jelöltet. Végül is megszületett a határozat. A tagok többsége szerint "... az elhalasztás iránt tett indítvány szótöbbséggel mellőztetvén, az összes ülés az Ügyrend 15. paragrafus n. pontja értelmében titkos szavazással döntött a főkönyvtárnoki tisztre ajánlás kérdésében. Húsz szavazat adatott le s ebből Fröhlich Róbert 1. tagra 13, Heller Ágost 1. tagra 2 esett, 5 szavazócédula üresen nyújtatott be. Eszerint a főkönyvtárnoki állásra Fröhlich Róbert 1. tag fog ajánltaini a Teleki-nemzetségnek kinevezés végett". [97] Fröhlich Róbert 48 éves ekkor, és a budapesti egyetemen 1882-től az ókori történelem és régészet magántanára. [98] A könyvtár előtt álló feladatok megoldására a fiatal főkönyvtárnok személye reménnyel kecsegtetett. Nem így történt. A valamivel több mint egy év, melyet Fröhlich Róbert akadémiai könyvtárosi funkciójában töltött, ha elég volt is arra, hogy a könyvtárelméleti és könyvtártechnikai problémák részleteivel megismerkedjék, munkálkodásra nem maradt ideje. 1894. májusában meghalt. Tevékenységének nyomaival sem a könyvtár iratanyagában, sem az Akadémia régi levéltárában nem találkozunk. HELLER ÁGOST A Tudományos Akadémián a 19. század utolsó negyedében kezdett a természettudomány súlya növekedni, s így az e téren működő tudósok befolyása érezhető lett a személyi változásoknál is. Az elnök és a főtitkár egyaránt, valamint az új főkönyvtárnok is természettudós lett. Fröhlich Róbert halála után a Könyvtári Bizottság az év vége felé foglalkozott a főkönyvtárnok jelölésével. A bizottság két jelölt (Heller Ágost és Csánki Dezső) közül választhatott. Elismerte Csánki Dezső történettudományi munkásságát és levéltárnoki gyakorlatát, de mivel "... a MTA Könyvtára olyan modern jellegű könyvtár, melynek legfőbb feladata a tudományos intézetek és egyesületek kiadványainak és a tudományos folyóiratoknak lehetőleg teljes egybegyűjtése és rendbentartása, s tekintetbe véve azt, hogy Heller Ágost r. tag éppen e téren ..." gyakorlattal rendelkezik, őt ajánlja a főkönyvtárnoki posztra. [99]