Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

15 A KÖNYVTÁRŐR KINEVEZÉSÉNEK AKADÁLYAI A könyvtárőr kinevezése összefüggött a Teleki-könyvtárnak az Akadémia számára való átvételével. Az átvételnek több akadálya volt. Hiányzott a megfelelő helyiség a közel 30 ezer kötet elhelyezésére, mert az Akadémia hivatali tevékenysége előbb a dunaparti Deron-ház néhány szobából álló bérletében, majd 1836-tól a Trattner-Károlyi-féle házban, tágasabb körülmények között folyt ugyan, de egy ilyen nagyságrendű könyvtár elhelyezésére itt sem volt lehetőség. Felvetődött az is, hogy az Akadémia a könyvtárral együtt a Nemzeti Műzeum épületében nyerjen elhelyezést. Kollányi Ferenc: Az Akadémia és a Nemzeti Múzeum c. művében,[15] azt írja, hogy az országgyűléseken 1812-től kezdve állandóan szerepelt a Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudós Társaság egymás melletti, egymást kiegészítő, egy közös épületben való működésének a terve. "A terv felelevenítésére rendszerint az a jelentés szolgált alkalmul, amelyet József nádor rendeletéből a Nemzeti Múzeum állapotáról az országgyűlés elé terjesztettek". Az 1830-iki országgyűlésre készült jelentés vitatása során az fogalmazódott meg, hogy a két intézmény közös erővel építsen megfelelő épületet. Az 1832-1836. évi Nemzeti Múzeum-i jelentésben arról van szó, hogy az Akadémia is a múzeum épületében legyen. Amikor azonban 1836-ban az országgyűlés megszavazta az 500 ezer forintot a Nemzeti Múzeum épületére, a dekrétumban nem történt említés arról, hogy az Akadémia is hozzájáruljon tőkével az építkezéshez, és arról sem volt szó, hogy az új épületben a Tudós Társaságot is elhelyezzék. [16] Ettől eltekintve a rendelkezésünkre álló adatok azt bizonyítják, hogy József nádor az országgyűlés állásfoglalása után sem ejtette el azt a gondolatot, hogy az Akadémia és a Nemzeti Múzeum közös épületben működjön, és úgy látszik, hogy Teleki József elnök is egyetértett vele ebben a kérdésben. 1843-ban elkészült a Nemzeti Múzeum palotája és 1845-ben az Akadémia folyamodott a nádorhoz a több évvel korábban megígért múzeumi helyiségekért. A folyamodvány zárófejezetében az áll, hogy "Ezáltal az Akadémia nemcsak tetemes költséget takarítand meg évenként, hanem könyvkincseit, melyeket most csak a jószerencse véd, teljes biztonságba téve látandja.. ."[17] József nádor nem zárkózott el az Akadémia kérésének teljesítése elől. 1846. február 17-én írt levelében értesítette az Akadémiát, hogy a Múzeumban a második emeleten rendelkezésére állnak a helyiségek. [18] Az Akadémia kisgyűlése örömmel fogadta a Múzeum épületében leendő elhelyezkedést, egyszersmind az értesítést az Igazgatótanács elébe utalta. [19] Ezt követően Toldy Ferenc készített egy elhelyezkedési tervet, amiben ajánlotta Telekinek egy főállású könyvtárnok kinevezését. Teleki azonban csak Toldy újabb sürgetésére válaszolt erre a levélre. 1846. május 9-én azt írta, hogy már régebben akart írni a nádor jóakaratáról az Akadémia iránt, de sok akadálya volt, "ez azonban minden sokféle elfoglaltatásaim mellett is csak azért történhetett meg, mivel a felküldött elhelyeztetési terv iránt legkisebb észrevételem sem fordulván elő, a dolog sürgetős nem volt. A könyvtárnok kineve-