Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)
III. A könyvtárosok biográfiája
140 emellett, különösen eleinte más munkákat is végzett. 1937-ben nem találjuk a könyvtár dolgozói között. A Széchenyi-család levéltárosa volt. írod.: MTAK Kézirattár RAL 808/1937. MTAK Kézirattár RAL 146/1946/31.1. MTAK Kézirattár K 819:1935/34. MTAK Kézirattár, Ms 10.644.4.1. Almanach, 1936.111.1. SZABÖ MIKLÓS (1884-1960) Bölcsészdoktor, klasszika-filológus, volt Eötvös-kollégiumi igazgató. A budapesti egyetemen szerezte középiskolai tanári és bölcsészetdoktori oklevelét. 1907-től gimnáziumi tanár, 1911-től az Eötvös József Kollégium tanára, 1929től aligazgatója, 1935-1945 között igazgatója volt. 1945. május 11-től a VKM az Akadémia Könyvtárába osztotta be szolgálattételre. Mindössze fél évig dolgozott a könyvtárban és ezalatt a rövid idő alatt közbenjárt a Nemzeti Bankban az elrejtett 10 akadémiai láda visszaszerzése ügyében, rendezte az összedőlt szláv-irodalom szak könyveit és részt vett a Siskovics-könyvtár feldolgozásában. 1945.november 10-én a VKM arról értesítette az Akadémiát, hogy Szabó Miklóst a budapesti Középiskolai Tanárképző Intézetbe rendelték szolgálattételre. írod.: MTAK Kézirattár K 828:1945/39, 162, 312. SZALAY LÁSZLÓ (1813-1864) Jogász, történész, publicista, akadémiai rendes tag. A pesti egyetemen végezte tanulmányait, majd Kölcsey Ferenc mellé került ügyvédbojtárnak Szatmárcsekébe. 1833-ban szerezte meg az ügyvédi képesítést, de gyakorlatot nem folytatott. 1844 nyarától 2 évig szerkesztette a Pesti Hi'rlap-ot. A szabadságharc idején a kormány követe volt 1848.május 14-től a Majna menti Frankfurtban, később Párizsban és Londonban. Az összeomlás után Svájcban telepedett le és ott publicisztikával, történettudománnyal foglalkozott. Itt írta meg Magyarország története c. művét. 1855-ben amnesztiát nyerve tért haza. A Magyar Tudományos Akadémia 1836. szeptemberében levelező tagnak, egy év múlva segéd jegyző- és levéltárnoknak választotta meg. 1838-ban lett akadémiai rendes tag és 1861.december 21-től haláláig az Akadémia főtitkára. Szalay László segédjegyző- és levéltárnoki tisztségében foglalkozott könyvtári munkával is. Megtaláljuk keze nyomát a Czuczor Gergely által megkezdett