Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

13 KÖNYVTÁRKEZELÖK 1851-IG A KÖNYVTÁRI MUNKA KIALAKULÁSA 1831 - 1838 Az Akadémia Könyvtára kezdetektől fogva adományok és vásárlások útján különféle gyűjteményekkel gyarapodott. Könyv, kézirat és folyóiratokon kívül régi érmeket és más régiséggyűjteményeket is elfogadott, illetve egyes hagyatékokkal üyenek is tulajdonába kerültek. Ezeken kívül szaporodott saját levelezése, jegyzőkönyvei, irományai. Szükségszerű volt tehát, hogy a lassan kialakuló gyűjteményeket valaki a tisztviselők közül gondozza. Eleinte ez nem volt olyan terhes feladat, és nem töltötte ki egy ember egész napi teendőit. A gazdaságossági szempont is indokolta, hogy ne főfoglalkozású tisztviselő végezze ezt a munkát. így csak a segédjegyzőre gondolhatott az Akadémia, akinek alapszabályban foglalt feladata a titoknok [főtitkár] helyettesítése, egyben a levéltárosi funkció ellátása volt. Az első segédjegyző- és levéltárnok, akit 1831. február 20-án az elegyes ülés választott meg, Schedel (a továbbiakban: Toldy) Ferenc volt. így kezdettől ráhárult a feladat, nemcsak az Akadémia irományainak, hanem az ajándékba küldött, a vásárolt könyveknek és folyóiratoknak kezelése. Ehhez járult az 1830-as évek közepétől a cserébe, majd később a kötelespéldányként küldött kiadványok gondozása. A Régi Akadémiai Levéltárban fellelhető egy 1832-ből származó irat — "Schedel F. r.tag s Levéltárnok, mint a folyóirások gondviselője" —, aláírással, ami közli az Akadémia tagjaival a folyóiratok új használati rendjét.[8] Kitűnik ebből, hogy van egy használati könyv, melybe minden tag beírhatja neve mellé, mely folyóirat új füzetét kívánja kölcsönözni; és hogy a levéltárnok azt másnap elküldeti számára. A legközelebbi ülésnap reggelén a levéltárnok visszahozatja a kölcsönzött példányt és törli a használati könyvből. [9] Nincsenek korai adatok a könyvkölcsönzésről. Az 1830-as évek elején erről nem is igen lehetett szó, mert az Akadémia saját könyvtára csak lassan szaporodott; a Teleki-könyvtár könyveinek kölcsönzésére 1840-től van adatunk.