Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

III. A könyvtárosok biográfiája

123 MUNKÁCSY MIHÁLY < 1875-1952) Görögkeleti lelkész, könyvtáros, műfordító. Középiskolai tanulmányait a bajai és az egri cisztercita főgimnáziumban, egyetemi képesítését az innsbrucki tudományegyetem hittudományi karán (itt szerezte a papi képesítőt) és a budapesti egyetem bölcsészeti karán végezte. Főiskolai tanulmányai után lelkészi hivatalt vállalt, majd a Budapesti Hírlap, később a Pester Lloyd külpolitikai munkatársa volt szláv vonatkozású ügyekben. Latin, német, orosz, szerb-horvát és szlovák nyelvismerettel rendelkezett. Könyvtárosi pályája 1911-ben kezdődött, amikor az OSZK-ban mint szakgyakornok és fizetéstelen segédőr dolgozott. 1915-ben folyamodott az Akadémia Könyvtárához könyvtártiszti állásért. Szily Kálmán főkönyvtárnok azon év október 1-től próbaidőre alkalmazta délutáni olvasótermi szolgálatra 3 korona napidíjért, azzal a céllal, hogy "... ebben az időben egyszersmind begyakorolja majd a könyvtári teendőket, amelyeket majd később mint könyvtártisztnek végeznie kell". 1916. január 1-től kapott könyvtártiszti kinevezést az Akadémiától és bár 1923.jan. 1-től az Orsz.Magy. Gyűjteményegyetem létszámába került át, csaknem harminc évig, 1945.április 30-ig egyhuzamban az Akadémiai Könyvtárban dolgozott. 194L januárjában nyugdíjba ment, de Szinnyei József főkönyvtárnok, érdemeire való tekintettel, tiszteletdíjasként továbbra is alkalmazta a könyvtárban. Könyvtári működésével párhuzamosan a Budapesti Kereskedelmi és a Keleti Kereskedelmi Akadémián a szerb-horvát és a szlovák nyelv meghívott előadója, a budapesti Műegyetemen az orosz, szerb-horváth és szlovák nyelv lektoravolt. Elbeszéléseket, novellákat és regényeket fordított oroszból, főleg Dosztojevszkij, Turgenyev és Tolsztoj műveiből. Munkácsy Mihály könyvtári munkaterülete az olvasótermi felügyelői munka mellett, a könyvtár szláv anyagának feldolgozása volt egészen 1925-ig. Ekkor az olvasótermi feladata mellett minden bizonnyal ő látta el a kölcsönzési, reklamálási és más adminisztrációs ügyeket is, pl. iktatás, levelezés, stb. 1941-ig ő töltötte be a könyvtárigazgató mellett — akkor még alakulóban levő titkári munkakört. A háborús esztendőkben is végig az olvasótermi, kölcsönzési ügyek vitelével bízták meg. 1936-ban készített könyvtárfejlesztési javaslatában azt írja, hogy ő a könyvtár adminisztrátora. írod.: MTAK Kézirattár K 809:1915/195. MTAK Kézirattár K 809:1920/49. MTAK Kézirattár K 820:1936/139. MTAK Kézirattár K 826: 1943/235. MTAK Kézirattár K 827:1944/290. MTAK Kézirattár K 828:1945/18. MTAK Kézirattár K 829:1946/178. 5.1.