Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

III. A könyvtárosok biográfiája

112 írod.: MTAK Kézirattár K 828:1945/125, 191. MTAK Kézirattár K 829:1946/336. MTAK Kézirattár Ms 10. 295/1. 20. 44.1. KUTI [KLELL] ISTVÁN (1893-?) I. osztályú altiszt. Iskolai végzettsége 2 polgári, tanult mestersége: női szabó. Beszél, ír, németül. Harcolt az I. világháborúban 1915-18-ig, leszerelése után az Akadémia könyvkiadó hivatalának szolgája lett. Ugyanide altisztté nevezte ki az elnök 1919. márc. 1-én. A Magyar Nemzeti Múzeum (Orsz. M.Gyűjteményegyetem) létszámába vették 1923. jan. 9. Mindvégig a kiadóhivatal, illetőleg az Akadémia könyvesboltjának (1936-tól) altisztje volt. A H. világháború utáni nehéz években részben az akadémiai kiadványok készletraktárának kezelője és az 1947-ig még fennálló Akadémiai Könyvesbolt altisztje, részben a könyvtár olvasótermét kiszolgáló hivatalsegéde volt. Szükség esetén olvasótermi felügyelő. Csak 1950 május 1-ével került a könyvtárba, ahol 1956 szeptember 30-ig, nyugdíj ázásáig dolgozott. Feladatköre: a külföldi postázás, a kiadvány-készlet kezelője, olvasótermi altiszt. Névváltozás: 1937-ben. írod.: MTAK Kézirattár K 813:1929/134 MTAK Kézirattár K 828:1945/15. MTAK Kézirattár RAL 274/1947 MTAK Kézirattár Ms 10.295/1. 5.1. MTAK Kézirattár K 837/16. Ak. Ért. 1918.362.1. Almanach, 1943.122.1. LAUKA GUSZTÁV (1818-1902) Magyar Tudós társasági írnok. Kinevezte az elnök Pesten, 1842.márc. 1-én. Szatmár-megyében született és gazdatiszti pályára készült gr. Károlyi Lajos erdődi uradalmában, ahol édesapja mérnök volt. Az iskola elvégzése után Erdődön számvevői írnok lett 1838-tól, innen a Károlyiak alföldi uradalmába került a gazdaságba. Irodalmi érdeklődése Erdődön kezdődött, ahol társasági kapcsolatban volt Szendrey Júliával. Az alföldi uradalomban nem látott a maga számára előbbrejutási lehetőséget, ezért leköszönt állásáról és Pestre költözött, ahol Tóth Lőrinc ügyész a későbbi akadémiai pénztárnok mellett dolgozott. Szabad idejében verseket, irodalmi és más értekezéseket írt és elsősorban német nyelvből fordított. Többek között az Athenaeumban jelentek meg írásai. Bajza József a kor regény- és novellaírói-