Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

III. A könyvtárosok biográfiája

107 írod.: R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. I-n. köt. Bp. 1973. Hunfalvyről: H.köt. 369-374.1. és másutt. Megemlékezés: Emlékbeszédek, 15. köt. 11. sz., Fraknói V.: Hunfalvy Pál életéből. Hunfalvy Album. Bp. 1891. IX. - 1. JAKAB ELEK (1820-1897) Történész, levéltáros. Az Akadémia 1870-ben levelező, 1889-ben rendes tagjának választotta. Iskoláit Székelykeresztúron , majd Kolozsvárt végezte, utóbbi helyen bölcseletet, teológiát és jogot tanult az ev. ref. kollégiumban. A marosvásárhelyi kir. táblánál gyakornokoskodott egy évig, azután 1841-től Nagyszebenben a kincstárnál szolgált fizetés nélkül 1848 áprilisáig. Az ügyvédi vizsgát 1846/47-ben tette le. Fegyveresen vett részt a szabadságharcban. 1849. augusztus 17-én tette le a fegyvert az oroszok előtt, akik Nagyszebenbe vitték fogságba. 1850. ápr. 26-án szabadult azzal, hogy szülőhelyét nem hagyhatja el. 1856-tól Kolozsvárott élt, ahol 1861-től az erdélyi főkormányszéki levéltár munkatársa, két év múlva igazgatóhelyettese, 1867-től igazgatója volt. 1875-ben az erdélyi levéltárral együtt ő is Pestre költözött és az Országos Levéltárban allevéltárnokká, majd levéltárnokká nevezték ki. Rómer Flóris távozása után (1871) gazdátlanul maradt az Akadémia Kézirattára. A rendezési és katalogizálási munkák folytatása érdekében Hunfalvy Pál főkönyvtárnok szorgalmazta új kézirattáros kineveztetését. Az Igazgatótanács 1876 januárjától elfogadta Jakab Elek ajánlkozását, aki hajlandó volt délutáni szabadidejét a kéziratok feldolgozására fordítani évi 300 forintért. Jakab Elek másfél évtizeden át alapvetően fontos munkát végzett a kézirattár gondozásában. Munkájának nyomaival a mai napig lépten-nyomon találkozunk a kézirattár régi szakjaiban. Az általa készített helyrajzi katalógus, nélkülözhetetlen segédeszközként szolgál. A kézirattárban folytatott munkájáról többször adott jelentést az Akadémiának, tevékenységét mégis legjobban az a tanulmánya tükrözi, amely 1892-ben külön is megjelent nyomtatásban: "A Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának ismertetése. Bp. 1892." címen. Működését az Akadémia is méltányolta; Jakab Elek tiszteletdíját az 1880-as évektől kezdve évi 400 forintra emelte és 1893-tól a Könyvtári Bizottság előterjesztésére ezt élethossziglan meghagyta, írod.: MTAK Kézirattár Igt. Jk. 1875.nov. 7. ,in: K 1326. MTAK Kézirattár K 801:1878/2. MTAK Kézirattár RAL 120/1882. Ak.Ért. 1875.248 , 262.1. Ak. Ért. 1892. 132-139.1. Ak. Ért. 1893. 169.1. Megemlékezés: Ak. Ért. 1901.