Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

III. A könyvtárosok biográfiája

102 munka nagyrésze azután is munkaköre maradt, amikor betöltötték a főkönyvtárnoki tisztet. Könyvtárosi munkája mellett egyéb feladatokat is kapott. 1917ban pl. az Igazgatótanács rendelkezése kapcsán az akadémiai kiadványok raktárát rendezte, leltározta nyolc hónapon át. 1923. jan. 9-én átkerült a VKM státuszába, melyet mint az Akadémia egyik legrégibb kinevezett tisztviselője, úgy tűnik eléggé sérelmesnek talált, mert ugyanez év novemberében nyugdíjazását kérte. Csaknem félszázadi könyvtári szolgálat után végül is csak 1925. febr. 22-én vonult nyugalomba. írod.: MTAK Kézirattár K 801:1877/1. MTAK Kézirattár RAL 352/1878. MTAK Kézirattár RAL 1174/1877., in: K 1563. MTAK Kézirattár RAL 566/1915. MTAK Kézirattár RAL 763 , 935/1917. MTAK Kézirattár RAL 1056/1924. MTAK Kézirattár RAL 166/1925. Öii. Jk. 1876.máj. 29., in: K 1459. KB. Jk. 1924.máj. 5., in: RAL 850/1924. Ak. Ért. 1876.126.1. Ak.Ért. 1927.22.1. Almanach, 1879.198.1. Irodalomtörténet, 1926. Magyar Bibliofil Szemle, 1925.260.1. Magyar Könyvszemle, 1925. Papp F.: Gyulai Pál. Bp. 1941. II. köt. 335-336, 568.1. Könyvtáros, 1958. 653-655.1. HELLER ÁGOST (1843-1902) Fizikus, tudománytörténész, főkönyvtárnok, akadémiai rendes tag. A lexikonok szerint a budai József Ipartanoda (a későbbi műegyetem) hallgatója volt, ahol vasút-mérnöki oklevelet szerzett 1866-ban. Ezután az egyetemen tanársegédként dolgozott és ezalatt 1868-ban matematika-fizika szakos tanári képesítést nyert. 1869-ben ösztöndíjjal Heidelbergbe ment s ott az akkori idők legnevesebb professzorainak Gustav Kirchhoff, Hermann Helmholtz, Róbert W.Bunsen előadásait hallgatta. Heidelbergi tanulmányai mellett Kirchhoff laboratóriumában is dolgozott. Feltételezhető, hogy innen datálódott közelebbi ismeretsége Eötvös Loránddal, akivel a későbbi idők folyamán is állandó kapcsolatban maradt. Eötvös Loránd ajánlotta akadémiai levelező tagnak 1885-ben. 1870 októberétől a budai (II. kerületi) állami reáliskola matematika-fizika szakos tanáraként dolgozott. 1872-ben a természettanból egyetemi m.tanári