Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)
III. A könyvtárosok biográfiája
99 HEGEDŰS JÓZSEF (1873-1962?) Könyvtári altiszt, 6 elemi végzettségű. Kinevezte az elnök 1905. máj. 1-én. Kinevezése előtt egy évig próbaszolgálatos volt a könyvtárban. 1921-ben a főtitkári hivatalba ment át és mindvégig ottmaradt. írod. MTAK Kézirattár RAL 427, 516/1905. MTAK Kézirattár RAL 766/1915 MTAK Kézirattár RAL 553/1910 MTAK Kézirattár RAL 808/1937 Ak. Ért. 1962. 270.1. Almanach, 1906.140.1. HEINLEIN ISTVÁN (1874-1945) Ókortörténész, egyetemi tanár, 1927-től akadémiai levelező tag. Pozsonyban született, alsó és középiskoláit szülővárosában végezte. Tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta, melyet a bécsi és berlini egyetemeken végzett kutatásokkal egészített ki. Az egyetem elvégzése után hosszú ideig tartó tanulmányúton vett részt Görögországban. Már egyetemi hallgató korában a klasszikus ókori, elsősorban a görög história érdekelte. Tanulmányai is Spárta és Athén története a perzsa háborúk idejében témakörben készültek. Munkái részben magyarul, részben németül jelentek meg. 1905.jan. 1-én került ideiglenes könyvtártisztnek az Akadémiára és ekkor Szily Kálmán ajánlatára a Könyvtári Bizottság a kézirattár rendezésével és katalogizálásával bízta meg. Pápay József 1909-ben történt távozásakor őt nevezték ki könyvtártisztnek. Heinlein István a kézirattár gondozása mellett egyéb könyvtári munkákat is végzett, pl. idegen nyelvű levelezést. 1944.nov. 5-i Melich Jánosnak írt, önéletrajzi adatokat tartalmazó leveléből azt is megtudjuk, hogy 1915. szept. 21-én nevezték ki egyetemi tanárnak, de még azon év dec. 31-ig, tiszteletdíj mellett dolgozott. 1916. jan. 1-vel Mészöly Gedeon lett utóda a kézirattárban, akit bevezetett a katalogizálásba, sőt egészen 1918-ig tanácsaival továbbra is támogatott. A budapesti egyetem bölcsészettudományi kar ókori tanszékére, pályázat alapján 1915. szeptemberében kapott ny. rk. tanári kinevezést. 1918.dec.31től ny. r. tanár, 1931/32-ben a bölcsészkar dékánja volt. Mint egyetemi tanár 1941.május 1-én vonult nyugalomba. "Haláláról a tudós körökben is alig tudott valaki. Amilyen szerényen élt, ugyanolyan halkan távozott az élők sorából" — írta róla Fischer Endre.