Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből (A MTAK közleményei 17. Budapest, 1987)

Levelek

72 * s kedve. Hölgye beteges, 's nagy részint ágyban fekvő, az vala most is 's nekünk nem lőn szerencsénk őt üdvezelhetni. Előttünk kevéssel fordultak ott meg Vitkovics és Benyovszky. Somogyban nem valánk, 's igy Berzsenyit ez úttal nem láthatók. Az Élet és Literatura' számára szereztem egy Kalvinista egyházi beszédet 's majd magammal leviszem. Toldy' recensiójit Pannonhalmán, Pápán, Zalában és Komáromban is nagy javallással fogadták, kár volt Diligenszon nem küldenie-fel hozzám Csepre pél­dányomat. A' Kézikönyv' előhaladtának örülök, szives részvéttel várják min­denfelé. Kedves hölgyem naponként jobban van ' s magát nagyon tiszteli; erősödik színesül: de nem hízik. Levelének Vörösmartyt illettő czikkelye nagyon váratlan vala előttem: nem mintha én csak egy pillanatig is haboztam volna; hanem mivel boszankodnom kelle a' maga könnyű hitén 's bizatlankodásán, és a' felett hogy Vörösmarty' mázat nem törő nyiltáságát olly rosszul ismeri, képes lévén felőle csak egy perczig is hinni, hogy ő effélét, ha akarna, inkább másnak, mintsem önma­gának mondana. De ezért V-y maga fogja meglugozni a' maga kobakát. Na­gyon sajnálom, hogy Károlunknak kedve nincs. Buzdítsa mind őtet a' munkára, mind Bártfayt is a' dolgozásra; én ugyan ezt cselekszem Miskával. Kérdje-meg Károlt, kitől küldte-el az Aurórákat és Salamonokat Zalába? mert oda még egyik sem érkezett-el, Junius 7dikéig. Vette-e, maga az én Pápai levelemet 's megmondta-e Károlnak, hogy Horvát Endre egy Epistolát vagy maga viszen-le, vagy pedig okvetlen küldeni fog. Én a jövő holnap elején okvetetlen lemegyek; de minél előbbi levelét még megvárom. Most pedig magát minden barátaink­kal együtt szívesen csókolván maradok szerető baráta Stettner György [A levél bal alsó sarkában Vörösmarty levele:] Bülböl, én ha jó ember nem volnék, káromkodva felelnék magának, hogy nem res­telt ollyan mondolatot fölvenni ellenem. Pontius Pilátus mellé tegyen is, nem gon­dolok vele, csak valaha eszébe ne jusson, hogy Kovacsóczyt, vagy a' Török basát, vagy a' paprika nemzetséget hozzám igázza, mert akkor méltán felkiáltok Uram ne vigy kisértésbe; de szabadíts meg a' gonosztól. Amen. Julius elején fenn leszek, addig csókolom magát 's minden ismerőseimet Vörösmarty Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents