Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből (A MTAK közleményei 17. Budapest, 1987)

Levelek

49 Mi e' folyó Holnapban alkalmasint, 's ezen az őszön bizonyosan lemegyünk. Elvirát még e' korig nem láttam. Takács Márton és István Bátyáim tisztelnek úgy az Ángyom is ki most kezd lábbadozni. Én pedig Testvéremmel együtt csókollak 's változatlanul maradok hű barátod György 7. Stettner György — Fábián Gábornak Duka Deczember 3d. 1823. Kedves Barátom! A' 16d. Novemberi Leveledből melly tegnap jött kezemhez értem hogy nem volt tetszésedre a* Takács Péter Úrral küldött Ízetlen és az alkalmatossághoz képest rövid Levelem. Azon néhány vonásból mellyel környülményeimet előtted skizzi­rozni akartam alkalmasint eltalálhattad volna egész lélekállapotomat. Tudod hogy a* kedvet erőltetni nem lehet ' s az epe-hideglelős szájában keserű a' czukor is. Majd elválik ha most fogok e* inkább finnyád szerént írni tudni. — Mindenek előtte is azon szerencséden melly felől tudósítasz igen nagyon ör­vendek 's annyival inkább mennél nagyobb volt eddig, állapotod felől való 's tő­led is titkolt aggódásom. Higyd-el már csak felényire érzem a* magam baját miolta tégedet minden gondon kivül lenni tudlak. Az Auróráról ' s Hébéről (mellyeket még nem láttam) tett tudósításaidat, 's különösen a* megküldött verseket igen köszönöm. Szép mindenik de kiváltt a* Kis­faludyé, ennek csak minden darabjára fel van nyomva a* genialitás bélyege! Örü­lök hogy Vörösmartyban ismét egy jeles költött látok fejtődzni. írandó leveledben küldd-meg mind a* Magányos Sírt mind a* Völgyi Lakost, ha Versek. Ha Ber­zsenyinek van Ódája Aurórában az hire nélkül vétetett fel, mert én őtet ez eránt világosan megkérdeztem. Czuczor Époszáról nagyot mondottál Te, ' s nagyot mondott Maróthy is a* Te Venusodrol előttem ki Zircz Emlékezetét ismerem, alig várom hogy mindeniket láthassam, ' s óhajtom hogy mindeniktek inkább keveset mint sokat mondott légyen. Hogy Auróra Fenyéry nevét nem ismeri annak örülök, nem is fogja ismerni a* Publicum sem ezét sem az enyémet soha is. Azonban magamat sem a' Literaturától sem a' Poezistől el nem vonom, dolgozni fogok mulatságból ' s barátim mulattatásokra de közre semmit sem. Kazinczy kért küld­jem fel Sonettjeimet Hébe számára de én ezt megtagadtam. Tudom mit ér a* Li­teratori hiresedésnek is aranyfüst koronája 's fejkábító tömjénje, 's ezekre ugyan nem sovárgok; de meg más felől a* mái Literatúrai vizes időkben gomba módra

Next

/
Thumbnails
Contents