Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből (A MTAK közleményei 17. Budapest, 1987)
Levelek
41 lasztásodnak nem csak teljes helybenhagyásomat nem adom hanem azt még nem dicsérnem is lehetetlen. — Hogy én akarkit Barátomnak fogadjak arra minden ajánlás felesleges, legtöbbet tesz az ha Te ugyan azt Barátságodra érdemesítetted, — bizonyos lévén abban hogy te sokkal vigyázóbb és szemesebb vagy mint minden dolgodban ügy főképp a' Barátok választásában is hogy sem barátságodat méltatlanra vesztegessed. — Én tehát Nárayt Barátomnak óhajtóm még most ugyan csak Te éretted, — mert a' kik neked Barátid azok eránt nekem is csak megkülönböztetett indulattal lehet viseltetnem, — de reméllem hogy ha őt közeiebről fogom ismerhetni leszsz okom Barátságát magáértt is kívánnom. Én részemről minden jóknak szereteteket barátságokat óhajtóm * s mindannyiszor szivemből örvendek a' hányszor Barátságunk lánczát egy uj szemmel hosszabbodni látom: ámbár ollyan Baráttal a' millyennek Téged ismerlek megelégszem egygyel is! — Szolgálok egy újsággal is: — a' Somlai Luth. Gyülekezet, Papját (:kit Szent [... j Beszédeiből eléggé ismersz:) több évektől fogva repetitem kiadott; de azt nyakáról semmi módon le nem rázhatá (:Silicet non missura cutem misi plena cruoris hicudo:) Több haragossai is voltak, a' kik 26d. Septembertől October lsőjéig minden éjjel próbálták felrabolni; de arra semmiképp nem mehetvén végtére Octóber lsőjén estve mintegy 8 órakor felgyújtották úgy hogy minden gabonája, 8 disznaja és a* mi a* padlásán volt mindene hamuvá lett, szerencsére a' szobáji be nem égvén Chartabianéaji épen maradtak. *S csak ezen kézzelfogható ok és a' hasonló esetek várása bírhatták arra hogy ezen Ecclésiátol mellynek sirját mintegy 16 Évek olta szívja, 's juhaitol mellyeket nem nyirni hanem nyúzni szokott, a' legközelebb következő Vasárnapon vég-búcsút vegyen! — Még egyet: Pálffy Jancsi a* mult hetekben ide lent lévén Dukában, azt a' hallott hirt közlötte velem, hogy én és Te megházadostunk! — Hanem ugyan a* multt hetekben történt: Takács Jósef Sámuel, és Zmeskál Urak a' Testvérem és Én a* Testvéremnek Kiskertjében mulattunk, a' kertfenékben lévő egyik Szilvafa keleti oldalán Takács Józsefnek metszett betűk tűnnek szemébe, nézzük hát NR. találgatjuk nekem sem jutott eszembe mig a* Testvérem ezen szavával Rafae l eszméletre nem hozott, — 's azzal kitalálallan ott hagyánk a* fát Hieroglyhonjával együtt, — September 29d. vettem az NR. alá egy T. J. -ét a' mit az ezután találgatok bizonyosan Takács Józsefnek vagy Juditnak fognak magyarázni. — No de hagyd áljon az a' szerencsés Szilvafa kettős Glóriában, — a' Szerelem és Barátság Védlelkeinek szentelve. — A* 21d. Septemberi Válaszomban kivántt könyvek elhozások eránt foglaltt kérelmem, azon bizodalmas reményemben gyökrezvén hogy ezen Juristitiumban látogatásoddal fogsz szerencséltetni ennek elenyésztével az is megszűnik 's akkora halad midőn hozzád szerencsém leend. Berekeszté s. October lld. 1821. Kedves Barátom! September 28d- Pestről irott Leveledet is vettem e' folyó Holnap 9d. — A* két elsőbb Leveleidre való válaszaim olly feltétellel valának irva, hogy mihelytt emez utolsó Leveledet veendem, erre is tüstént válaszolván mind a' három Feleleteimet, neked Vásonyba Csatáritól megküldjem. Válaszolok hát erre is, annyival inkább mivel azt láttatol gyanítani mintha én három Leveleidre való feleletemmel fognék adósod maradni, holott ha jelen lévő Leveleim kezedhez ju-
