Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből (A MTAK közleményei 17. Budapest, 1987)

Jegyzetek

144 Istenek a Szeretőt, a Művészt és a hivet

: Az utalás forrását nem találtuk. — Jákobi esztendőknek

: a Biblia szerint Jákob húsz évet szolgált Lábán két lányáért, Leáért és Ráchelért. — Plutus... Selávja

: az alvilág szolgája. — Hotyhay vagy Hotykay: Stettner és Fábián baráti körébe tartozó rossz költő lehetett, bővebbet nem tudunk róla. — Venus Urania

: a múzsák szerelmi istennője. — Venus Vulgivaga: Lucretiusnál a köznapi Venus mellékneve, a nép között kóborló, forgolódó istennő. Itt az emelkedett szerelemmel való szembeállítást szolgálja. — Verbungos Launával: toborzó kedvvel. — Bromius: helyesebben Bromiosz. Dionüszosz gyakori mellékneve. —

Hypokrene

: talán a Hipokraterion görög szó félreértése. Az ugyanis azt a lapos tálat jelenti, amire a görögök a bort vízzel keverő edényt állították. — Neodxion

: új filozófus (?). — Jocus

: a csintalanság, pajzánság istene. — Prof. Rumy

: Rumy Károly György (1780-184 7) tanár és író, ekkor a pozsonyi evangélikus gimnázium másodrektora. Kazinczy barátja, német és magyar újságok, folyóiratok rendszeres munkatársa. Nevezetes műve: Monumenta hungarica sermone nativa scripta, vagyis a magyaroknak magyar nyelven írt emlékezetes írásaik (Pest, 1815-1817) 3 kötet. — Symbolákhoz 's Hyeroglyphokhoz

: jelképekhez és képes írásokhoz. — Az idézett vers: Kisfaludy Sándor Himfy szerelmeiből A kesergő szerelem IX. énekének 89. dala. — Apelles: ünnepelt, természethű festő Nagy Sándor korában. — Thomson

: James Thomson (1700-1748) angol költő. Híres versses műve a Seasons (Évszakok), amely az ember és az évszakok viszonyáról szól. — Zacharia

: Justinus Friederich Wilhelm Zacharia (1726-1777) német költő. — Vitéz

: Csokonai Vitéz Mihály. Magyarra fordította Ewald Christian von Kleist (17151759) német költő Frühling című versét Tavasz címmel. — Fabchich

: Fabchich József (1753-1809) költő és műfordító. Említett fordításai 1804-ben jelentek meg Győrben. — Archai

: nem tudni, kire utal. — Laumenek

: szeszélyek, kedvtelések (német). — Beregszászi

: Beregszászi Nagy Pál (1750-1838) sárospataki tanár, nyelvész, a nyelvújítás ellenfele. Említett műve: Über die Áchnlichkeit der hungrischen Sprache mit den Morgenlandischen (Leipzig, 1797). — Eggenberger: Eggenberger József (? - 1850) pesti könyvkereskedő, aki 1802-től vezette a Wigand János által alapított üzletet. — Kis Ádám

: Kis Ádám (1795-1838) Írogató református lelkész, 1816-ban pápai tanuló, Stettner és Fábián baráti körének tagja, 1824-től csépi lelkész. Több egyházi beszéde megjelent. — Márton

: Márton József (1771-1840) író, szerkesztő. Említett műve: Német-magyar és a magyar-német szókönyv. Bécs, 1799/18 00, 18 03-1804 és 1807. 1813-ban kiadta Bécsben Csokonai Vitéz Mihály poétái munkáit, majd 1816-ban ugyanott Nevezetesebb poétái munkáit. — Márton

: ez az utalás Márton Istvánra (1760-1831) a pápai kollégium híres tanárára vonatkozik. — Tamassa

: Tamassa Pál Veszprém megye alszámvevője, aki 1833-ban kiadta Phaedrus meséinek fordítását, amiről Vörösmarty bírálatot írt. V. ö. Vörösmarty Mihály Összes Művei 18.k., 315-316.1. (Vörösmarty írása a Kritikai Lapok 1834. V. f. 55-64.1. jelent meg.) — Eneis

: Vergilius műve,, az Aeneis. — A megszabadított Jeruzsálem

: Tasso műve. — Henrias

: Voltaire műve, valószínűleg Péczely József id. (1750-1792) 1786-os fordítása, mert az eredeti címe: Henriade. — Hunnias

: Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) Hunnias, vagy magyar Hunyadi, azaz ama híres magyar vezér Hunyadi János életének egy része, melyet a Virgilus Eneise formájába öntve négy sorú magyar strófákkal leírt, Győr, 1787. —