Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
A szakirodalmi információ korszerűsítése a Magyar Tudományos Akadémián
74 3. Az 1. vagy 2. pontokban említett mágnesszalagon tárolt gépi adatbázis SDI, IR üzemmódban való működéséhez szükséges számítógép programokat (software) hazai erőből és lehetőségekkel elkészíteni. 4. A 3. pontban említett software-t ugyanott beszerezni, ahol a 2. pontban említett gépi adatbázist. Az 1. és 3. alatti lehetőségeket - mint irreálisokat, vagy esetleges megvalósításuk esetén is kétes kimenetelűeket — a tárgyalásból kizártnak kell tekintenünk, bár a 3. megoldás bizonyos formában való igénybevétele, ha másként nem megy, elképzelhető. A további tárgyalás folyamán mint reális lehetőségekkel csak a 2. és 4. alattiakkal foglalkozunk. Az elmúlt tíz évben külföldön rohamosan növekedett a gépi adatbázisok száma, mérete, valamint a felhasználók köre. Az adatbázisok általában főterületükön kívül legfeljebb 3-4 rokonterületre teijednek ki. A legtöbb adatbázis kb. 10 évre visszamenőleg rendelkezik adatokkal, tehát főleg SDI üzemmódban alkalmas információ nyújtásra. IR feladatok csakis 10 éves „mélységig" oldhatók meg. Az adatbázisok zömének kódolása, illetve működtetése tárgyszavas (deszkriptoros) indexelés alapján történik. 7 Az Institute for Scientific Information adatbázisai és számítógépes rendszere Az előző fejezet a)-h) alatti kiindulópontjának és a felsorolt feltételeknek több vonatkozásban is eleget tudnak tenni a philadelphiai Institute for Scientific Information (ISI) „Srience Citation Index" („Hivatkozási index") adatbázisokra alapozott ASCA (Automatic Subject Citation Alert) és egyéb szolgáltatásai. Ezeknek az adatbázisoknak az összeállításánál egy elvileg új és eredeti eljárást is alkalmaztak, mely minden eddig ismert szakirodalmi információs rendszer tárgyszavas rendszerétől eltér: a hivatkozási összekapcsolást Az ISI-t egyébként a természettudományi kutatók Magyarországon is ismerik az általa kiadott Current Contentsek révén, és nem kevés az olyan kutató sem, aki az SCI kötetkiadását saját tapasztalataiból is ismeri. 9 A hivatkozási visszakeresés lényege a következő: csaknem minden cikk, közlemény, dolgozat, amely szakfolyóiratban jelenik meg, hivatkozik olyan dokumentumokra, amelyek forrásul szolgáltak, a cikk álláspontját alátámasztják, illusztrálják vagy részletezik. Ezek a hivatkozások olyan cikkeket kapcsolnak össze, amelyekben van valami közös. A hivatkozási visszakeresés e kapcsolatok köré épül. Rögzíti azokat a publikációkat, amelyekre hivatkoztak, és megadja azt az újabb cikket, amelyben a hivatkozás található. Bárki, aki irodalomkutatást végez, legalább egy, de esetenként akár több tucat cikket találhat olyan szakterületeken, amelyeken legalább egy hivatkozott cikket ismer. A hivatkozási visszakeresés azon az elven alapul, hogy a cikkekben idézett művek képzettársítást létesítenek a cikk szerzője és az idézett személyek (művek) között. Az idéző szerző bizonyos fokig felhasználja az idézett személyek munkáját. A tudományos tevékenység tanulmányozása a hivatkozások alapján, az összegyűjtött adatok közvetlenül bemutatják a kutatók munkamódszereit, hiszen munkájuk lényeges része a kutatási eredmények publikálásából áll.
