Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
A szakirodalmi információ korszerűsítése a Magyar Tudományos Akadémián
A SZAKIRODALMI INFORMÁCIÓ KORSZERŰSÍTÉSE A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN Társszerző: Braun Tibor Az MTA mint a természettudományi és társadalomtudományi kutatásért elsősorban felelős szervezet — az országos társadalomtudományi információs rendszer kialakításában vállalt jelentős szerepe mellett — az OMFB-vel történt megállapodás alapján elvállalta az élő és élettelen természettudományok (alaptudományok) kutatási információellátásának megszervezését és koordinálását is. 1 Kutatás és információs technológia A nemzetközi és hazai tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az információs munka korszerűsítésének alapvető feltétele a számítógépes feldolgozás bevezetése, és az ezzel együttjáró megfelelő szakirodalmi adatbázisok létrehozása vagy beszerzése és alkalmazása. Az információs tevékenység ilyen értelmű korszerűsítése nemcsak az információ technológiáját, hanem részben magát a kutatást is befolyásolja. így a természettudományos területen a számítógépes információszolgáltatás lehetővé teszi olyan nagy tömegű szakirodalom áttekintését, amely hagyományos módon, manuálisan nem lehetséges; módot nyújt továbbá olyan összefüggések feltárására is, amelyekre a szokásos információs eszközök (katalógusok, referáló lapok stb.) már nem alkalmasak. A gyorsaság és a szelektivitás a számitógépes feldolgozás egyik további tényezője: jelentős időt takarít meg a kutatónak azáltal, hogy hasonlíthatatlanul rövidebb idő alatt és a célra orientáltan szelektálja a szükséges szakirodalmat. A társadalomtudományi területen a gyorsaság ugyan nem játszik ilyen nagy szerepet, ám a fentiek mellett egy másik fontos tényező jelentkezik. A számítástechnikai módszereknek a szakirodalmi keresésre, visszakeresésre és konkrét kutatásra történő alkalmazása (pl. egyes területeken az adatok tömeges feldolgozása és elemzése) befolyásolja a kutatási metodika alakulását. A számítógépes feldolgozás eme előnyös tulajdonságai sem jogosítanak fel azonban olyan hiedelemre, mint amit a Guri—Mir mauzóleumban Szamarkandban Tamerlán szarkofágján levő arab felirat hirdet: aki látta a síromat, látta a világot. Nos, aki birtokában van a legfejlettebb számítógépes információs adatbázisoknak, az is csak adatokat bír a kutatáshoz, nem pedig magát a kutatást. Egy hasonlattal: az információ laboratóriumi lelet,eredmény, de nem diagnosztika, még kevésbé terápia. De létezik-e korszerű diagnosztika és terápia laboratóriumi leletek nélkül? Jelentős fejleménynek tekinthető tudománypolitikai és kutatásszervezési szempontból, hogy az MTA a könyvtári szakfelügyeletet gyakorló Kulturális Minisztériummal és a műszaki információ és propaganda irányítást végző OMFB-vel együttműkö-
