Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

Könyvtár és dokumentáció egysége a Magyar Tudományos Akadémia

KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓ EGYSÉGE A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁBAN Gondolatok a 150. évfordulón Történeti visszapillantás A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát (a továbbiakban MTAK) alig néhány hónappal a Magyar Tudós Társaság megalapítása után, a Társaság később megválasztott első elnöke, a jeles történész, TELEKI József 1826. március 17-én alapozta meg 30 ezer kötetes családi gyűjteményével

1. Az évforduló kapcsán, az MTAK több kiadványt jelentetett meg, amelyek áttekintést nyújtanak múltjáról, fejlődéséről, egyes állománytesteinek kialakulásáról, gyűjteményeiről, tudományos munkájáról, funkcióiról

2. Az érdeklődő ezekből a kiadványokból, továbbá a Magyar Tudomány 1976. 9. számában („akadémiai könyvtári" tematikus szám) közreadott cikksorozatból részletesebben is tájékozódhat pl. az MTAK és a természettudományos és matematikai irodalom kapcsolatáról, az MTA Könyvtári Bizottságáról stb.

3. Ezért e cikk mindössze néhány olyan tudománypolitikai vonatkozást emel ki, amely a múlt tapasztalatainak a jelennel való egybevetése és ajövőre kitekintés összefüggéseiből adódik. Egy intézmény pályaképe egybeeshet korának viszonyaival, de lehet jobb is, roszszabb is annál. Az Akadémiai Könyvtár pályaképe az induláskor egybeesett a reformkor leghaladóbb törekvéseivel és a nemzetközi haladással, a kiegyezés után fokozatosan viszszaesett, majd a századfordulótól a felszabadulásig terjedő korszakban a mélypontra jutott, egyre inkább befelé fordult, elmaradt a szakmai fejlődéstől, mintha megállt volna felette az idő. Ez alól — mind a mai napig érezhetően — örvendetes kivételt a gyűjtemény-adományozások és a külföldi kiadványcsere jelentettek

4. A Könyvtár világhírű keleti gyűjteményeinek több része, jelentős darabjai e korszakban kerültek az Akadémiára. A kiadványcserének köszönhető, hogy Magyarországon olyan jelentékeny természettudományi periodika-gyűjtemény alakult ki, mint amilyen az MTAK-ban található és amely sokkal gazdagabb a korszak szegényes, gyér természettudományos könyvbeszerzésénél. A Magyarországénál fejlettebb gazdasági-társadalmi viszonyú országok tudós társaságai ugyanis a kiadványcsere keretében rendszeresen megküldték természettudományi folyóirataikat is, továbbá az általános jellegű „academica"-kat (Sitzungsberichte ... Abhandlungen ... Comptes rendus ... Proceedings ...), amelyek bőven tartalmaztak természettudományos közleményeket is

5. A felszabadulás, illetve az Akadémiának 1949-ben történt átszervezése gyökeres változást hozott az MTAK életében. A Könyvtár e korszakban kerül szinkronba a szakmai fejlődéssel, majd a világszínvonallal. De még ma is kedvezőtlen tényező a Könyvtár elhelyezésének megoldatlansága

6.