Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
Az Akadémiai Könyvtár új épülete
46 A funkciórendszer alapjául az MTA Elnökségének az az elvi állásfoglalása szolgál, hogy a könyvtár akadémiai jellegét az állománnyal egyenértékűen határozzák meg funkciói, szolgáltatásai, és a funkciórendszer kialakításánál figyelembe vettük a könyvtár akadémiai jellegéből, hagyományaiból, az eddigi működéséből, az országos könyvtári munkamegosztásban elfoglalt helyéből levonható következtetéseket, amelyeket összefoglalóan az Akadémiai Könyvtárral szemben támasztott társadalmi igénynek nevezhetünk. A funkciórendszer nem statikus valami, módosulhat, mint ahogy vannak is különböző elképzelések, például a társadalomtudományi dokumentáció fejlesztésével kapcsolatban, vagy az országos gyűjtőköri munkamegosztással összefüggésben (például a földrajz, biológia tekintetében). Ezekben az elgondolásokban a központi és az intézeti könyvtárak együttese akadémiai egységként jelentkezik. Czebe István (KÖZTI) terve (gépészet: Pálfy Pál és Kovács István), amelyben az előbbiekben vázolt funkciórendszer építészetileg ölt testet a 30 méter magas (ez a Dunaparti és Roosevelt téri épületek párkánymagassága), 10 szintes (6 emeletes), 95 000 m 3 tömegű épületet funkcionálisan három fő részre tagolja: a raktári tömb a Dorottya utcai frontra (természetes megvilágítás, de napfénytől legjobban óvott rész), a szolgáltató traktus a Roosevelt térre (olvasószolgálati helyiségek, ideértve az egymás felett elhelyezkedő különgyűjteményeket) kerül, a könyvtári munkahelyek pedig a Dunára néző Apáczai Csere utcai részre. A raktári tömb mintegy 2—2 1/2 millió könyvtári egység befogadására alkalmas, az olvasói férőhelyek száma összesen 220 (e férőhely-szám a fejlődés során rugalmasan alakítható), ebből az I. emeleten elhelyezett nagy olvasószolgálati szinten 3x50 fős olvasótermek (ugyanott kapnak helyet a mikroolvasók és a magnóval és írógéppel felszerelt ún. technikai fülkék), a többi olvasóhelyek szintenként kapcsolódnak raktáraikhoz, perceken belül közvetlenül szolgálják ki kutatóikat. Az olvasószolgálati szint két könyvolvasón, akb.4000 féle kiadvánnyal rendelkező szabadpolcos, kurrens periodika olvasón, a már említett mikroolvasókon és technikai fülkéken kívül magába foglalja a mintegy 15 000 kötetes központi reference-könyvtárat, a szakreferensi szolgálatot, a katalógusokat és az olvasószolgálati adminisztrációt (beszerzés, kölcsönzés stb.). A legfelső szinten a büfé és pihenő mellett klubszerű környezetben helyezkedik el az új szerzemények bemutatója és éves katalógusa. Az épület földszintjén van az előadóterem és helyezkednek el a kiállítási tárlók. A könyvtár alagsorába kerül az akadémiai gépkocsiszolgálat, a Dorottya utcai fronton, kb. 750 m 2 alapterületen - a könyvtár fejlesztési tartalékaként — az Akadémiai Kiadó, pontosabban annak bizonyos osztályai, a Duna-parti részen pedig néhány vendégszoba. A kiviteli terv készítése során nyilván tovább csiszolódik, finomodik a fenti elképzelés, amelynek megvalósítására két ötéves tervidőszakban (a III. ötéves terv második fele, a IV. ötéves terv első fele) kerül sor, előreláthatólag 1968-69. évi kezdéssel 1972. évi befejezéssel.