Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
Az Akadémiai Könyvtár új székházáról
42 erős, hosszabb ideig nem sikerült jól megoldani a lehelyezett olvasószolgálati szint mellett a raktár gazdaságos, üzembiztos elhelyezését, illetve a kettő jó funkcionális kapcsolatát. Az Elnökség 1965. júniusi ülése az MTA főtitkárának előterjesztése alapján behatóan megvitatta az új könyvtárépület tervezésének kérdéseit és figyelembe véve az addig készült tanulmánytervek előnyeit és hátrányait, különös tekintettel a gazdaságosságra és az üzembiztonságra, egyhangúlag állást foglalt az olvasószolgálati helyiségek alsóbb szintre való helyezése mellett, s egyszersmind irányelveket adott a beruházási program elkészítéséhez. Czebe István terve optimálisan törekedett megvalósítani a következő elnökségi irányelveket: törekedni kell a fényűző vagy a funkciókat nem szolgáló megoldások elkerülésére, a maximális helykihasználásra, a biztonságos üzemeltetés lehetőségére, ugyanakkor mindazt megadva városképi megjelenésben, takarékosan alkalmazott építészeti-technológiai megoldásokban, az olvasók kulturált ellátásában stb., amit az Akadémia Könyvtárával szemben joggal támasztanak a Fővárosi Tanács és a Könyvtár használói. Tervével sikerült olyan szintézist teremteni a vitatott kérdésekben, amely kielégíti az adott megkötöttségek keretei között az összes igényeket. Az olvasószolgálati szint 6 m magasan helyezkedik el, elfoglalva a teljes I. emeletet, természetes megvilágítást kap tetővilágítással, valamint a Roosevelt tér és az Apáczai Csere utca felől, ugyanakkor a zajvédelmet is megoldja azáltal, hogy az olvasótermeket üvegfalakkal határolja el egyéb hozzájuk tartozó funkcionális terekkel az utcai forgalom zajától (katalógusterem, pihenő-dohányzó), ez utóbbiakat is megfelelően szigetelve. A mellékelt vázlat tájékoztatást nyújt az olvasószolgálati szint kiképzéséről és a helyiségek szolgáltatási rendeltetéséről. Az olvasószolgálati szint (az I. emelet) fölött kezdődő légtér nemcsak az olvasóteremnek, hanem az egész könyvtárnak a jobb, természetes fényű megvilágítását is szolgálja (az utca mellett az udvarról). A raktártömb Dorottya utcai elhelyezése szervesen kapcsolódik mind az olvasószolgálati szinthez, mind pedig szintenként a különgyűjteményekhez. Elhelyezése abból a szempontból is szerencsés, hogy ez a traktus a legjobban védett a naptól, tehát könyvhigiéne tekintetében megnyugtató. A különgyüjtemények (kézirattár, keleti gyűjtemény stb.) olvasótermei egymás fölött helyezkednek el a Roosevelt téri fronton, kényelmes, minden igényt kielégítő kutatási lehetőséget biztosítva. A könyvtárosi munkahelyek nagy többségükben (az üzemi jellegűeket leszámítva) az Apáczai Csere utcai traktusban biztosítanak egészséges, kulturált munkahelyeket. Végül néhány szót a városképi megjelenésről. A könyvtár a tervező elgondolása szerint nem egyszerű „kubus" jellegű épület lesz, hanem az olvasószolgálati szint és a legfelső szint magasságának variációival, továbbá egyéb, építészeti-funkcionális megoldásokkal megbontja a „kubus"-épületek egyhangúságát, bizonyos játékosságot, de nem nyugtalanító mozgást vivén be a homlokzatba. Az Elnökség már idézett határozata kiterjed arra is, hogy a városképi megjelenés, a homlokzat kérdésében a nyilvánosság, mindenekelőtt a szakmai közvélemény bevonásával, illetve meghallgatása után kíván a Fővárosi Tanáccsal egyetértésben állást foglalni. Remélhető, hogy amint az építészeti-funkcionális kérdésekben sikerült az egységes álláspont kialakítása, ugyanúgy vitákon keresztül sikerülni fog a homlokzat kérdésében
