Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

Hagyomány és korszerűség: az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztéséről

34 a magyar építőipar építőművészetté vált, hogy a modem és a szép nem ellentétes fogalmak az építészetben sem). A Könyvtár akadémiai jellegéből, tradícióiból és az eddigi működéséből levonható következtetésekből, az országos könyvtári munkamegosztásban elfoglalt helyéből, amelyeket együttesen és összefoglalóan az Akadémiai Könyvtárral szemben fennálló társadalmi szükségletnek fogalmazhatunk meg, a következő feladatok látszanak távlatilag kirajzolódni (részben a már kialakultak továbbfejlesztésével, részben újakkal): akadémiai csereközpont (tudománypolitikai funkció,beszerzési forrás,az akadémiai kiadványtár — 10—50 példányos tartalék képzése akadémiai kiadványokból — kezelése), akadémiai könyvtári hálózati központ (hatósági funkciók, devizagazdálkodás, koordinálás, szervezés, módszertani munka), akadémiai mikrofilmszolgálat (szolgáltatások és fejlesztési kutatás), akadémiai központi tudományos tájékoztatás (új szervezésként 10—12 000 kötetes központi referencegyűjtemény, az ún. akadémikus bibliográfia továbbfejlesztése, egyes speciális katalógusok felállítása, szakreferensi szolgálat), tudományszervezési dokumen táció, akadémiai kézirattár (tudomány- és kultúrtörténeti hagyatékok - a nemzeti könyvtárral bizonyos mértékű és indokolt párhuzamosság a magyar irodalmi hagyatékok tekintetében),

6 akadémiai levéltár (új létesítmény mint a Könyvtár önálló osztálya), országos szakkönyvtári funkciók (az országos könyvtári gyűjtőköri munkamegosztásból következőleg, a történetileg kialakult gyűjteményekre építve: nyelv-és irodalomtudomány, ókortudomány, orientalisztika, tudományszervezés, részletesebben kifejtve az előzőkben a gyűjtőkörnél). Mindez még nem meríti ki természetesen — hisz számos tényezőt nem is lehet előre látni, legfeljebb utópisztikusán - a Könyvtár távlati működési körét, inkább címszószerűen vázolja a feladatokat. A 2000. év Akadémiai Könyvtárát nehéz előre látni, ezért olyan rugalmas távlati funkcióterv látszik reálisnak, amely lehetővé teszi az újólag felmerülő szükségletek szerinti módosításokat. A következőkben a funkcióterv realizálásának néhány kérdéséről, további szóba jöhető feladatokról, illetve a terv vitatott részéről lesz szó. Ez utóbbiak nem módosítják - akármilyen döntés születik is - a beruházási program, az új épület terveit. A vázolt távlati funkció tervvel kapcsolatban vannak elképzelések a bővítés irányában az országos szakkönyvtári funkciók tekintetében. A Művelődési Minisztérium Könyvtár Osztálya és az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács több tagjának álláspontja szerint az ellátatlan országos természettudományi szakkönyvtári {alapkönyvtári) funkciókat néhány tudományág tekintetében az Akadémiai Könyvtárnak kellene vállalnia, úm. matematika, biológia, fizika, kémia, esetleg megosztva az akadémiai intézeti könyvtárakkal. Elvileg is tisztázásra szorul, hogy szükség van-e egyáltalán és ha igen, milyen mértékben ilyen funkciókra, mert hiszen nyilvánvalóan mások a kutatási feltételek, a tájékoztatási igények a természettudományi kutatásban a társadalomtudományokhoz viszonyítva. A kutatás oldaláról hasonló igény nem nyilvánult meg. Ami már az eddigi tapasztalatok alapján is megfontolandónak látszik, az a matematika gyűjtése.