Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
Az Akadémiai Könyvtár tudományos munkája és kiadványai
25 A Könyvtár Tájékoztatási-Bibliográfiai Osztálya a széles alapon kifejlesztett tudományszervezési dokumentáció mellett — többek között — gondozza az ún. akadémikus-bibliográfiát, amely sok ezer cédulán tartja nyilván az akadémikusok életművét. VI. Tanulmányok a tudományos munka tervezése és a kutatásszervezés koréból Az idézett elnökségi határozat irányelvként kitűzte, hogy a tudományszervezési dokumentációból fokozatosan ki kell fejleszteni a tudományszervezésre vonatkozó kutatásokat. Külső szakemberek bevonásával ez megkezdődött és az Elnökség 1962-ben határozatot hozott fenti címen kismonográfia-sorozat megindítására. Egy kézirat elkészült, megjelenésre vár (Balázs Tibor: A tudományos kutatástól az ipari gyártásig). A viszonylag nagy teijedelmű és kiterjedésű tudományos munka és kiadványtevékenység egyik kiinduló pontja, hogy a Könyvtárban az elnökségi határozatot megelőzőleg folyt — esetleg több éves — munkálatok befejezésére a határozat serkentőleg hatott, perspektívát és irányvonalat adva a tudományos tevékenységnek. A Könyvtárral szembeni fokozott tudományos igények — fokozott teljesítményre ösztönöznek. 4 Az Akadémiai Könyvtár kiadványai a hazai tudományos körökön, könyvtárakon kívül a nemzetközi kiadványcsere keretében eljutnak külföldre és ily módon a kutatások és a kiadványok ráfordításai bizonyos mértékig meg is térülnek. A tudományos munka továbbfejlesztése szempontjából lényeges, hogy a Könyvtár törekedjék tervszerűbbé tenni ilyen irányú tevékenységét, értve ez alatt a hagyományos könyvtári szolgáltatások jobb összehangolását a kutatómunkával, a kidolgozandó témák gondosabb megválasztását a társadalmi igények és a publikációs lehetőségek szempontjából, a tudományos kapacitás koncentráltabb felhasználását, a tudományos programnak a magyar tudomány előtt álló feladatokhoz történő fokozott hozzáillesztését. JEGYZETEK 1 ' Az áttekintésben szereplő kezdeményezések nem mindegyike volt sikeres. így például az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány repertóriumát meg kellett ismételni. 2 A Keleti Gyűjtemény kéziratainak katalógusa, jóllehet már a hatvanas években munkaba került és amint az idézett rész is utal rá, a tervezés stádiumában mintegy évtizednyi elkészülési idő volt előrelátható, még mindig csak előkészületben van. A perzsa és a mongol kéziratok katalógus-kötetei indítják minden valószínűség szerint a sorozatot, melynek szerkesztőbizottsági elnöke Ligeti Lajos akadémikus, sorozatszerkesztője pedig Apor Éva, a Gyűjtemény vezetője. A sorozat megjelentetése elhúzódásának okai egyaránt szakmai és szervezési-kiadási jellegű nehézségek, de mindezek csak magyarázhatják, de nem mentik fel a Könyvtárat a kiadás elmaradásának felelősségétől. Tervek szerint a sorozat perzsa, mongol, tibeti, héber (2), arab és török katalógusokból áll. 3 . Erdei Ferenc főtitkár kezdeményezésére a Tudományszervezési Füzetek kismonografia-sorozat a Könyvtár szellemi kiadásában, szerkesztésében az Akadémiai Kiadónál jelenik meg 1965től. Első szerkesztője Rózsa György, tőle vette át a sorozatszerkesztést 1968-tól Szántó Lajos, a Tudományszervezési Csoport (a mai Kutatásszervezési Intézet) igazgatója. A Könyvtár gondozásában megjelent kötetek:
