Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

Az Akadémiai Könyvtár tudományos munkája és kiadványai

AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR TUDOMÁNYOS MUNKÁJA ÉS KIADVÁNYAI Az MTA Elnökségérek 1961. január 27-i (123/61. sz.) határozata, figyelemmel az Akadémiai Könyvtárban végbement fejlődésre és a kialakult feltételekre, többek között kimondja, hogy hagyományos könyvtári szolgáltatásainak kiegészítéseképpen folytasson tudományos munkát, amely terjedjen ki forrás-kiadványok megjelentetésére, a társadalom- és természettudományok történetére, a könyvtártudomány müvelésére, gyűjteményei gazdag anyagának feltárása, valamint a kutatástervezés és -szervezés kérdéseire. Továbbá a határozat a Könyvtár feladatává teszi, hogy tudományos tájékoztatással segítse elő az Akadémia tudománypolitikai és tudományszervezési munkáját. Mindezen feladatok megvalósításában a Könyvtár akadémiai jellegét kell alapul venni. A Könyvtár hároméves (1961—63) tudományos programja keretében több munka fejeződött be, jelent meg, illetve áll előkészítés alatt. A jobb áttekinthetőség kedvéért ezeket a munkákat tartalmuk és jellegük szerint, nem pedig kiadványfajta (sorozat, önálló forma, időszakos kiadvány) szerint csoportosítom. Ugyancsak eltekintek annak feltüntetésétől, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei sorozata (a továbbiakban: Közlemények) számai először többnyire valamelyik akadémiai folyóiratban (Magyar Tudomány, Magyar Könyvszemle) jelennek meg, különlenyomatként pedig idegen nyelvű kivonattal (vagy teljes fordítással) a sorozatban. I. Tudomány- és akadémiatörténeti jellegű forrásmunkák Gergely Pál—Molnár Zoltán: Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány repertóriuma. 1840-1960. Bp. 1962. 375 1. (Közlemények 33.), a legátfogóbb és legrégibb magyar tudományos folyóirat cikkanyagának mutatója, 36 tudományági szakcsoportosításban 120 év alatt közreadott mintegy 4000 cikkről történő eligazítással mind az egyetemes magyar tudománytörténethez, mind az egyes tudományágak történetének kutatásához nyújt adalékokat és egyben segédkönyv az Akadémia történetének kutatásához.

1 Az Akadémia történetének egy részkérdését dolgozta fel Fráter Jánosné: „Nemzeti részvét emelte". 100 évvel ezelőtt kezdték építeni az Akadémia épületét. 1962. 14 1. (Közlemények 28.). A Bolyaiak történetéhez szolgáltat eredeti források alapján eddig ismeretlen adalékokat Sarlóska V. Ernő dolgozata: Bolyai János házassága a köztudatban és a dokumentumok. 1961. 14 1. (Közlemények 23.). Rásonyi László: A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai. 1962. 19 1. (Közlemények 26.), a magyar tudomány és az Akadémia nemzetközi kapcsolatai történetének egyik fontos részterületét tárja fel.