Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

A társadalomtudományi információ anyagi és szellemi környezete

163 is megvan a különbség a kutatás és fejlesztés között, pontosabban az alapkutatás és a közvetlen gyakorlatot szolgáló tevékenységek között. Az elméleti kutatások információ-továbbításában a gyorsaság általában nem játszik szerepet, vagy legalábbis nem olyan mértékben, mint a gyakorlati tevékenységekben. A minél több és sokoldalú információ begyűjtése azonban minden területen lényeges. Úgy lehet ezt tekinteni, mint a gazdaságban a takarékpénztárak tevékenységét, amelyeknek érdekük a minél több betét begyűjtése. Végül is a felhalmozott betétállomány nemcsak azokat szolgálja közvetetten, akik kisebb összegeket tettek be, hanem az egész gazdaságra pozitívan hat ki. Azok is kaphatnak nagyobb kölcsönöket, akik kis betétet tettek be vagy nem is betétesek. így is fel lehet fogni a szakirodalmi gépi adatbankokat is. És ezzel el is jutottunk a társadalomtudományi szakirodalmi informatika egyik legbonyolultabb, legigényesebb kérdéskomplexusához, az automatizáláshoz. Konferenciánk e kérdéskörrel is többoldalúan foglalkozik és a MISZON (Me2dunarodnaa Informacionnaá Sistema po ObScestvennym Naukam = Nemzetközi Társadalomtudományi Információs Rendszer) évek óta napirenden tartja ezt. De nemcsak napirenden tartja, hanem biztatóan épül adatbázisa is az INION kezelésében. Néhány országban már operatívan is használják (Csehszlovákiában, Bulgáriában), méghozzá online formában. A MISZON gépi adatbázisnak nagy nemzetközi lehetősége van. Megfelelő fejlesztés esetén a fejlett nyugati országokban is hasznosítható lesz. A társadalomtudományi multi-diszciplináris gépi adatbázisok nem tolonganak a világpiacon. Ennek okai többrétűek. Ezek közé tartozik a lexika, a regionális és egyes nemzeti irodalmakra történő koncentráció, a nyelvi nehézségek. A társadalomtudományi gépi adatbázisok viszonylagos elmaradottságának oka végső soron az, hogy nincs olyan fizetőképes húzóerő, kereslet, mint a természettudományi és műszaki területen. Azonban a legfejlettebb gépi adatbázis sem pótolhatja — legalábbis a társadalomtudományokban — a komplex anyagi és szellemi környezetet, ami a valóságos információszolgáltatáshoz szükséges. Információ önmagában nincs, mindig kapcsolódik valamilyen dokumentumhoz. Ez még az úgynevezett Játhatatlan kollégium" esetében is igaz. A Játhatatlan kollégiumok" keretében folyó információcsere is közvetve vagy közvetlenül a szakirodalmon alapul. Az információszolgáltatás egyik legfőbb eszköze a gépi adatbázis, amit hatékonyan akkor lehet kihasználni, ha dokumentum-szolgáltatással, könyvtárral kapcsolódik össze. Ennek rendelkeznie kell a dokumentum-szolgáltatáshoz szükséges technikával és szellemi műszerekkel. Ezek közé tartoznak a központi katalógusok, xerox és telexgépek, mikrofilmtechnika. Ezek az eszközök és szellemi műszerek teszik mobillá a dokumentum-gyűjteményeket. Mindebből következik, hogy ahol nem biztosítottak az olvasás, a dokumentum-szolgáltatás gyors és korszerű feltételei, ott az automatizálás legfeljebb kísérleti célokat szolgálhat, de ennek egyben megvan az a veszélye is, hogy elvonja a figyelmet a valóságos feladatoktól. Közhelynek számít, hogy „egy könyvtár nem könyvtár", vagyis a dokumentumgyűjtemények, hagyományos információszolgáltatások és a gépi adatbázisok hálózata tud csak eleget tenni a sokoldalú kutatási igényeknek. Ezért jelentős minden olyan kezdeményezés, kísérlet vagy működő együttműködés, amely hálózatba igyekszik szervezni az érdekelt információszolgáltató intézményeket. Az ilyen kezdeményezések ál-