Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

Nemzetközi kapcsolatok és együttműködési lehetőségek az állományépítésben

153 lata elvileg ez irányban is korlátlan. Ezért a róla szóló információ se lehet más, mint nemzetközi érdeklődésre számot tartó. Amit a nemzeti jellegű irodalom más országokban való „képviselete" érdekében meg kell és meg is lehet tenni, az mindenekelőtt legalább egy viszonylagos teljességre törekvő referensz-állomány kiépítése országonként, akár munkamegosztás formájában. Keretében éppen úgy helye van a nagykönyvtári nyomtatott katalógusnak (Library of Congress, Bibliothéque Nationale stb.), mint a nemzeti és nemzetközi bibliográfiai nyilvántartásoknak, illetve elérhetőségük lehetséges teljességében való biztosításának. Az országos központi címjegyzékek, a kutatási jelentésekről készült regiszterek, a (hagyományos vagy gépesített) külföldi központi katalógusok stb. ugyancsak a primer szakirodalomhoz való „elvezetés" nélkülözhetetlen eszközei. Az elmondottakból következik, hogy állományépítésben a nemzetközi együttműködést — ha ilyesmire a kölcsönös érdekek alapján lehetőség nyílik — meg kell előznie az információs eszközök nemzeti fejlesztésének, illetve az erre összpontosító nemzetközi kooperációnak. 3. Nemzeti igények a nemzetközi kooperációra Az információs eszközök nemzetközi együttműködést megelőző nemzeti fejlesztésének programjába a kommunikációs technikáról való gondoskodás is beletartozik (telefon, telex, levél- és csomagtovábbítás, online kapcsolatok stb.). Nem kevésbé előfeltétel, hogy az állományépítésben jó előre kialakítsuk a nemzeti együttműködést. Illuzórikus minden olyan törekvés, amely a nemzetközi állományépítési együttműködésben nem a kölcsönös érdekekre alapoz. Enélkül legfeljebb deklarációk helyettesítik a valóságos eredményeket. Az állományépítési együttműködést csak akkor lehet a pénzügyi, elhelyezési és hasonló tárgyi korlátozások mellett tartósan, tudatosan és észszerű mederben tartani, ha az adott könyvtár (hálózat) bizton számíthat a nemzeti és nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés működésére is. A munkamegosztáson alapuló nemzetközi együttműködést az állományépítésben kevésbé tartom a közeljövőben megvalósíthatónak, mint az információcsere továbbfejlesztését. Más szóval: az összehangolt beszerzésnek még országonként sem értek meg a feltételei, csak kényszerei ütik fel a fejüket — főleg anyagi okok miatt. Néhol azonban vannak már példák a szűkebb-tágabb együttműködési gyakorlatra is. így a skandináv államok tudományterületi és regionális alapon osztják meg egymás között a beszerzést. Az egy-egy országon belüli könyvtári konzorciumok sem ismeretlenek. Keretükben a beszerzés és/vagy a feldolgozás összehangolását számítógépes technika segíti (az Egyesült Államokban működnek ilyenek). Közép- és kelet-európai relációban sem maradtunk próbálkozások nélkül. A szocialista országok akadémiai intézményei pl. a MISZON keretében kiadták kurrens társadalomtudományi folyóirataik közös jegyzékét: Ukazatel tekusöih periodiéeskih izdanij po obScestvennym naukam priobrataemyh VNO MISZON iz stran ne vhodjaScih v SZEV. Tom 1. Altavitnyj ukazatel. Berlin, MISZON, 1982. 554 p. Tom 1. Alfavetnyj ukazatel. Dopolnitel'nyj vypusk 1982-1984. Berlin, MISZON, 1984. 344 p.