Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

Az akadémiai könyvtárak funkciórendszeréről és szervezeti formájáról

141 Mely funkciókat kell ellátnia tehát napjainkban egy akadémiai központi könyvtárnak? Mit jelent egy integrált akadémiai könyvtári-tájékoztatási rendszer? Véleményem szerint a következő funkciókat kell ellátni: - gyűjteményi és ezzel összefüggő muzeális-tudománytörténeti funkció (szakkönyvek, sorozatok, folyóiratok mellett kéziratos művek, levelezések, régi és ritka könyvek és egyéb különgyűjtemények), - tudományos tájékoztatási funkció (aktív, dinamikus szolgáltatások és igényfelkeltés, ideértve a legkorszerűbb technológián alapuló szolgáltatásokat, tudománypolitikai információ, a világ szakirodalmában jelentkező új kutatási irányokra, hipotézisekre történő figyelemfelhívás, információelemzés analitikus-szintetikus tanulmányokkal), - tudományos műhely funkció (tudományos kiadványok alkotása a könyvtár munkatársainak tollából, szerkesztések), - szervezési funkció (az akadémiai intézeti könyvtárak hálózatának bizonyos egységes normatívák szerint történő működtetése s ennek irányítása, központi szolgáltatások — cédulasokszorosítás,kötészet, tárolókönyvtár stb. — működtetése), - akadémiai kiadványcsere-központ funkció (az akadémiai kiadványcsere gondozása, munkamegosztás az intézeti könyvtárakkal), - műszaki fejlesztési funkció (az új technikák hasznosításának kezdeményezése, xerográfia, mikroreprodukció, számítógépes feldolgozás), - országos könyvtári-tájékoztatási funkció (részvétel az országos könyvtárügyben, az országos tudományos tájékoztatási rendszerben). Mindenről tudni valamit és néhány valamiről mindent A funkciórendszer része a gyűjtési profil, a gyűjtőkör, más szóval az általános tudományos és a szakkönyvtár viszonya. Ez a kérdés nem egyszerűen „akadémikus" jellegű, hanem részben meghatározza a központi intézmény(ek) és a kutatóintézeti könyvtári-tájékoztatási szolgálatok munkamegosztáson alapuló együttműködését. Az általános gyűjtőkörű tudományos könyvtár napjainkban mindinkább fikcióvá válik a kiadványok tömege és sokfélesége miatt. Valójában néhány „világkönyvtár" kivételével az úgynevezett általános tudományos könyvtárak mindegyike specializálódik. Úgyszólván képtelenség minden szakterület irodalmát azonos intenzitással gyűjteni, ezért az általános tudományos könyvtárak törekvése többnyire arra irányul, hogy az „általánosság" általános tájékozottságot és tájékoztatás4cépességet jelentsen, anélkül azonban, hogy minden témáról saját maguk szolgáltassák is az irodalmat. így jönnek létre jelentős apparátussal ún. referral központok a nagykönyvtárak keretében, amelyek forrásközvetitő szerepet látnak el (mit-hol-találni, mit kutat-hol-ki stb.). Úgy lehetne megfogalmazni, hogy az általános tudományos könyvtárnak napjainkban mindenről kell tudnia valamit és néhány valamiről mindent. Más szóval: minden tudományterületről (vagy ezek nagy részéről) gyűjteni az alapvető összefoglaló jellegű munkákat, az enciklopédikus és referensz műveket, néhány (akár sok, de nem minden) tudományterületről a lehető (de valójában illuzórikus) teljességre törekedve. Ugyancsak a lehető teljességre törekedve az „academica"-kat, de ezeken belül is az interdiszciplináris jellegű „Abhandlungen ...", „Comptes rendus...", „Sitzungsberichte ...", „Trudü ...", „Proceedings ..." c. műveket. A különböző ágazatok szakirodalmának gondozása az akadémiai intézeti könyvtárakban