Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a 2000. év felé. Gondolatokegy rekonstrukció kapcsán
124 tárának Katalógusai (16 kötet), Keleti Tanulmányok (6 kötet), Budapest Orientál Reprints (2 sorozat, a Körösi Csorna Társasággal közös kiadásban), Informatika és Tudományelemzés (1-4 kötet). Emellett szerkesztenek, illetve kiadnak periodikus kiadványokat (Scientometrics, ECSSID Bulletin, Analecta Linguistica) s a könyvtár jelenteti meg 1983-tól a Kulturális és Történelmi Emlékeink Feltárása és Kiadása című főirány köteteit. A könyvtár főállású dolgozóinak létszáma 159 fő (1961-ben 82 volt). Tizen rendelkeznek tudományos fokozattal és 96 könyvtáros egyetemi-főiskolai végzettségű. A technikai részlegek fejlesztése lehetővé tette évi 120 ezer mikrofilm (fotofelvétel), egy milliónál több xeroxmásolat elkészítését, a sokszorosító üzemben pedig 2,5 millió oldal nyomására, a kötészetben négyezer kötet kötésére van lehetőség. Az Akadémiai Könyvtár mint az MTA kutatóintézeti könyvtári hálózatának központja, ellátja az intézeti könyvtárak szakmai felügyeletét, és módszertani-szervezési támogatást nyújt. 1866-ban mintegy 10 ezer kötettel foglalta el helyét az Akadémia székházában a könyvtár, 70 férőhelyet biztosítva az olvasóteremben. A mai, sokszázezres kötetszám raktározása tarthatatlanná vált, bár valamit javított a helyzeten az 1984-ben üzembe helyezett törökbálinti raktár; az olvasótermi helyek száma viszont 120 éve nem gyarapodott. A Minisztertanács elnökének hozzájárulásával, a Fővárosi Tanács közreműködésével radikális megoldásra került sor az akadémiai székházzal egybeépült, ún. akadémiai bérház könyvtári célokra való átalakításának megkezdésével. Az 1980-ban meghirdetett rekonstrukciós pályázat díjnyertesének tervei alapján 1984-ben kezdte meg az átépítést a Középületkivitelező Vállalat, a befejezés 1988 első negyedévére vállalt határidejével. A rekonstrukció eredményeként a könyvtár alapterülete megduplázódik, az olvasói férőhelyek száma több mint 200%-kal fog megnőni. A nyolcszintes új épületben 18 ezer polcfolyóméteren kb. 800 ezer könyv lesz raktározható. A könyvtárgépesítés és az információgépesítés tervei készülnek. Fokozatosan automatizálásra kerül az évi 14 ezer kötetes gyarapodás teljes bibliográfiai nyilvántartása, a nemzetközi kiadvány csere, a folyóiratnyilvántartás. 1986-ban a könyvtár rátért az új nemzetközi szabvány szerinti katalogizálásra, ez készíti elő a katalógusgépesítést. A fejlesztés rendkívül fontos tényezője a könyvtár munkatársainak szakértelme. Az elnökség tagjai hozzászólásaikban egyrészt úgy vélték, hogy a tudományos élet képviselői nem élnek eléggé a könyvtár adta jó lehetőségekkel, másrészt — személyes tapasztalatokra hivatkozva hangsúlyozták, hogy az Akadémiai Könyvtár a legkiválóbb könyvtárak közé tartozik. Külön méltányolták kiadói és informatikai tevékenységét. Az elnök - megköszönve a színvonalas sokoldalú beszámolót - az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását indítványozta, amely szerint az elnökség támogatja az Akadémiai Könyvtár fejlesztési munkálatait. Megjelent: Magyar Tudomány, 31.1986.6. 490-49 l.p.
