Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a 2000. év felé. Gondolatokegy rekonstrukció kapcsán

105 A rekonstrukció végrehajtásának alapgondolata: a minél gyorsabban megvalósuló épület a leggazdaságosabb, a legolcsóbb, míg bármiféle halogatás a legnagyobb pazarlás (ármódosulások, áttervezések, elavult berendezések installálása stb.). Az eredményességi, gyorsasági-gazdasági tényezőkből következik, hogy elvileg optimálisan azt és annyit célszerű beépíteni, amennyire műszaki lehetőség, kapacitás van, nem pedig — a tapasztalatok szerint amúgy is mindig fluktuáló — pénzügyi keretektől tenni függővé a beépítést. A rekonstrukció időszakában a szükségképpen jelentkező belső költöztetési, szervezési többletfeladatok és átmeneti üzemeltetési nehézségek nem járhatnak a szolgáltatások mennyiségi és főleg színvonalbeli csökkenésével. A fentiekből következik, hogy a rekonstrukciós program menedzselését jórészt az érdekelt könyvtár maga tartsa kézben — együttműködésben a főhatósággal és a kijelölt bemházóval —, mivel senki más nem érdekelt annyira a gyors, gazdaságos, hatékony megvalósításban, mint az érintett maga. Mire épül a jövő? A rekonstrukció programjának bemutatása után, amelynek megvalósítása adja az MTAK perspektivikus működésének fizikai kereteit, arról kell szólni, milyen tartalommal kívánjuk ezeket a kereteket kitölteni, illetőleg mire lehet reálisan építeni a keretek kitöltésében? Magának a rekonstrukciós programnak a kidolgozásakor már figyelembe vettük, hogy az adott épülethatárokon belül hogyan lehetne optimálisan fejleszteni a funkciókat és szolgáltatásokat. Az volt a kiindulópontunk, hogy a kibővült alapterület ne csak kulturáltabb, funkcionálisabb elhelyezési körülményeket nyújtson a megnövekedett számú használónak, az állandóan fejlődő állománynak és a könyvtár munkatársainak, hanem teremtse meg a fejlesztés, a korszerű könyvtár- és információs technológia feltételeit is. Ennek a korszerű technológiának szolgáltatás-központúnak kell lennie és ennek a szempontnak rendeljük alá alakulóban lévő elképzeléseinket. Azért beszélünk alakuló elképzelésekről, mert véglegesen kialakított program még nincs — bár már körvonalazódik —, ám nem is látszik reálisnak egy minden részletre kiterjedő tervezésbe belemenni. Olyan rugalmas tervezési módszert kívánunk alkalmazni, amely gyorsan, tehát gazdaságosan képes alkalmazkodni a nemzetközi technológiai fejlődéshez és a változó pénzügyi adottságokhoz. Tekintetbe véve e két tényezőt, a könyvtár fejlesztését inkább a 2000. év felé haladó tendenciaként fogalmazzuk meg. így talán jobban elkerülhető mind a földhöztapadtság, mind pedig az álmok kergetése. Művelődéstörténet és szakirodalmi információ E tendencia felvázolásakor az MTAK hagyományaiból, funkcióiból, eddigi teljesítményeiből és a vele szemben támasztható igényekből és potenciális igényekből indulunk ki. Az intézmény, mint általános tudományos nagykönyvtár és az Akadémia szakirodalmi információs központja, funkciórendszerében egyaránt hordoz gyűjteményi és szakirodalmi információs, kutatásszervezési, alkotóműhelyi és szakmai szervezési jegyeket. Leegyszerűsítve: az MTAK-ban, hagyományai és a tudatos fejlesztés következményeként a mű-