Csapodi Csaba: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek (A MTAK közleményei 15. Budapest, 1984
III. A könyvgyűjtemény tartalmi összetétele
68 rum officiorum". Bár a Jegyzék a szerző nevét egyik esetben sem említi, mégis csak erről lehet szó, nem pedig a hasonló című munkát írt Beleth, mert ennek az utóbbinak kódex-példánya nincs Bécsben, nyomtatásban pedig nem jelent meg a XV. században. A három példányból egy kéziratos (Canon. 14. — 2/6), kettő nyomtatott (Canon. 5. - 4/25-26.). Duranti egy másik munkájának a "Speculum iudiciale"-nak harmadik és negyedik részét "cum additionibus Joannis Andreae et Baldi" a Jegyzék jogi csoportjából (8. tétel) vesszük ide. Nem tudjuk, hogy az 1474 óta több kiadásban megjelent Speculum melyik kiadásáról lehet szó. (4/108). Megtalálható Jegyzékünkben a nagyon elterjedt és 1470 óta sok kiadásban megjelent és közkézen forgó papi kézikönyv, a XTV. századi Guido de Monté Rotherii "Manipulus curatorum de officiis pastorum animarumá" -nak valamelyik nyomtatott példánya is. (Var. theol. 20. — 4/80). A "Libri sacundi Decretalium pars prima Nicolai Abbatis"-ként közölt nyomtatvány bizonyosan a XV. század első fele legjelentősebb kanonistájának, a zsinati eszme lelkes képviselőjének, Nicolaus Panormitanus abbas Siculusnak (1386-1435) "Lectura super quinque libros Decretalium"-a második könyvével azonosítható, amely az 1477-i velencei kiadás óta sokszor jelent meg nyomtatásban. (Canon. 17. - 4/33). A XV. század első felében élt itáliai kánonjogász, Dominicus de S. Geminianonak egy "Lectura aurea de vita et moribus clericorum" című munkája olvasható a jegyzékben (Canon. 20. — 4/37). Nagy folio méretű nyomtatvány. A szerzőnek ilyen címen nem jelent meg könyve, tehát kétségtelen, hogy a "Supe r VI. libro Decretalium"-ának második részéről van sző, amely először 1476-ban jelent meg nyomtatásban. — Ugyanennek a műnek egy kódex-példánya, amely a Jegyzékben név nélkül csak mint "De vita et honestate clericorum" szerepel, jól azonosítható a rémesen rossz állapotban fönnmaradt ÖNB Cod. Lat. 4182.-vel (Canon. 9.—1/54). A XV. századi spanyol egyházjogász, Johannes Palmer vagy Palomár "Tractatus"-aként jelzi a Jegyzék a Var. theol. 26. tételét, amelyet tartalma alapján ideveszünk. A Jegyzék nem mondja meg, hogy kódex, vagy nyomtatvány, de valószínűleg azonos az ÖNB Cod. Lat. 5114-gyel, amelynek első darabja Palomar Tractatusa a bázeli zsinatról és benne még más, főleg a bázeli zsinattal kapcsolatos müvek is vannak. (1/19). Ugyancsak aVar, theol. csoportból kerül ide (9.sz.) a "Stylus curiae Romanae seu cancellariae papalis" című tétel, amely jól azonosítható az ÖNB Cod, Lat. 5077. kódexszel, a pápai kúria formuláskönyvével (1/35). A Jegyzék egy szerencsés elírása alapján volt megállapítható egy nyomtatott kánonjogi munkának a kiadása. Ez a Canon. 33. a Jegyzékben "Formularium procuratorum per Eucharium Silber", Silber nem szerző, hanem a kötet nyomdásza. Itt tehát a "Formularium" 1489-i római kiadásról van szó. Valószínűleg a példány is azonosítható: ÖNB Ink 2 G 22. (3/10). Szerző nélküli gyűjtemény a "Distinctiones seu conclusiones antiquae dominorum de Rota" című nyomtatvány (Canon. 12. — 4/40). Ez az 1470 óta sok kiadásban megjelent döntvénygyűjteménye a pápai curia legjelentősebb bíróságának, a Rota-nak a XV. századi kiadásokban "Decisiones Rotae u-ként található. A Jegyzékben szereplő kiadás tehát talán a XVI. század elejéről való.
