Csapodi Csaba: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek (A MTAK közleményei 15. Budapest, 1984

III. A könyvgyűjtemény tartalmi összetétele

76 Ide kell átvennünk a Jegyzék História szakjának 11. tételét, az Aristoteles: De animalibus-t, amely az ÖNB Cod. Lat. 3167. jelzetű kódexével azonosítható (1/23). Az Aristoteles-kommentárok közé tartozik az 5. tétel alatti "Quaestiones phi­losophicae ex libro physicorum", amelyet az ÖNB Cod. Lat. 5112 (1/37) jelzetű kódexszel azonosítottunk. Benne először a nominalista skolasztikus párizsi mester Buridanus (megh. 1357 után) kommentárja van Aristoteles Fizikájához, azután ma­gának a Phisica"-nak a kivonata. A Jegyzék 19 (18).tétele egy nyomtatott Aristoteles-kommentárt közöl így: "Albertus Magnus Commentarius in textus trium librorum Aristotelis de anima". Itt azonban valami tévedésnek kell lennie, mert Albertus Magnusnak nem Aristote­les-kommentárja, hanem saját müve jelent meg "De anima" címmel. Viszont a De anima-hoz Aquinoi Szent Tamás írt kommentárt. Lehet, hogy itt egy kolligátumról van szó, amelyben a két munka együtt van, innen származik a tévedés (4/132). — A nem bécsi anyagból Nyitrára került egy Aquinoi Sz. Tamás "Commentaria in I. Librum Metaphysicorum" (Aristotelis).Venezia 1502. nyomtatvány (6/22). Ferences kommentátor, Antonius Andreae (megh. 1320) a szerzője a "Quae­stiones Aristotelicae" -ként szereplő 21 (20). tételnek. Ez nyomtatvány, amely 1473 óta sok kiadásban jelent meg, ezért nem azonosítható. (Bécsben 5 ősnyomtat­vány-példány van, de egyik sem lehet a budai példány, tehát valószínűleg XVI. szá­zad eleji kiadásról van szó) (4/134). Azonosíthatónak látszik ellenben a 22 (21). tétel, a "Philosophica manuscrip­ta" az ÖNB Cod. Lat. 3995. jelzetű kódexszel, amelyben meg nem nevezett szer­zőtől van kommentár a "Phisica"-hoz és a "Metaphysica"-hoz (1/58). — Egy kö­zelebbről nem ismert Eypheus nevű szerző "Commentarius in Aristotelis Praedi­camenta" című kis munkája van az ÖNB Cod. Lat. 4007 (1/64) jelzetű, vegyes tar­talmú kódexben. Ez a Jegyzék 4. tételével azonos: "Notata philosophica", a kódex­ben még több más munka is van. Aristoteles-kommentár kommentárja a Philos. 1.: Dominicus de Flandria (fi­renzei dominikánus, meghalt c, 1500) "Quaestiones et annotationes in libros D.Tho­mae Aquinatis de anima Aristotelis". Nem tudjuk róla, hogy kódex vagy nyomtat­vány (14). Az ókori filozófiába tartozik Jegyzékünk anyagában a 20 (19).számú tétel alatti "Vitae et sententiae eorum, qui in philosophia probati fuerunt" című nyomtatvány (4/133), ugyanis kétségtelenül Diogenes Laertius munkájáról van szó, amelynek a XV. században több kiadása volt. A három Seneca-nyomtatványt is itt említjük meg a Jegyzékkel ellentétben, amely a Grammatici szakba helyezte (7-9. tétel): "Epistolarum et controversia­rum liber" (4/154); "Epistolae morales" (1/155); "De moribus" (4/156). A sok kiadás miatt nem tudunk róluk közelebbit megállapítani, de valószínű a címek alap­ján, hogy XVI. század eleji kiadások, nem ősnyomtatványok. A nem-bécsi anyagban van egy Cicero: De finibus bonorum et malorum kódex (OSZK Clmae 141. -6/7). Skolasztikus filozófiai munkák közül a következők vannak a Jegyzékben a szer­ző nevének feltüntetésével: 16 (15).Mauritius Hibernicus: Epitoma in theoremata Scoti ac etiam eiusdem tractalus de primo principio. Nyomtatvány (4/131). A szer-

Next

/
Thumbnails
Contents