Csapodi Csaba: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek (A MTAK közleményei 15. Budapest, 1984
III. A könyvgyűjtemény tartalmi összetétele
76 Ide kell átvennünk a Jegyzék História szakjának 11. tételét, az Aristoteles: De animalibus-t, amely az ÖNB Cod. Lat. 3167. jelzetű kódexével azonosítható (1/23). Az Aristoteles-kommentárok közé tartozik az 5. tétel alatti "Quaestiones philosophicae ex libro physicorum", amelyet az ÖNB Cod. Lat. 5112 (1/37) jelzetű kódexszel azonosítottunk. Benne először a nominalista skolasztikus párizsi mester Buridanus (megh. 1357 után) kommentárja van Aristoteles Fizikájához, azután magának a Phisica"-nak a kivonata. A Jegyzék 19 (18).tétele egy nyomtatott Aristoteles-kommentárt közöl így: "Albertus Magnus Commentarius in textus trium librorum Aristotelis de anima". Itt azonban valami tévedésnek kell lennie, mert Albertus Magnusnak nem Aristoteles-kommentárja, hanem saját müve jelent meg "De anima" címmel. Viszont a De anima-hoz Aquinoi Szent Tamás írt kommentárt. Lehet, hogy itt egy kolligátumról van szó, amelyben a két munka együtt van, innen származik a tévedés (4/132). — A nem bécsi anyagból Nyitrára került egy Aquinoi Sz. Tamás "Commentaria in I. Librum Metaphysicorum" (Aristotelis).Venezia 1502. nyomtatvány (6/22). Ferences kommentátor, Antonius Andreae (megh. 1320) a szerzője a "Quaestiones Aristotelicae" -ként szereplő 21 (20). tételnek. Ez nyomtatvány, amely 1473 óta sok kiadásban jelent meg, ezért nem azonosítható. (Bécsben 5 ősnyomtatvány-példány van, de egyik sem lehet a budai példány, tehát valószínűleg XVI. század eleji kiadásról van szó) (4/134). Azonosíthatónak látszik ellenben a 22 (21). tétel, a "Philosophica manuscripta" az ÖNB Cod. Lat. 3995. jelzetű kódexszel, amelyben meg nem nevezett szerzőtől van kommentár a "Phisica"-hoz és a "Metaphysica"-hoz (1/58). — Egy közelebbről nem ismert Eypheus nevű szerző "Commentarius in Aristotelis Praedicamenta" című kis munkája van az ÖNB Cod. Lat. 4007 (1/64) jelzetű, vegyes tartalmú kódexben. Ez a Jegyzék 4. tételével azonos: "Notata philosophica", a kódexben még több más munka is van. Aristoteles-kommentár kommentárja a Philos. 1.: Dominicus de Flandria (firenzei dominikánus, meghalt c, 1500) "Quaestiones et annotationes in libros D.Thomae Aquinatis de anima Aristotelis". Nem tudjuk róla, hogy kódex vagy nyomtatvány (14). Az ókori filozófiába tartozik Jegyzékünk anyagában a 20 (19).számú tétel alatti "Vitae et sententiae eorum, qui in philosophia probati fuerunt" című nyomtatvány (4/133), ugyanis kétségtelenül Diogenes Laertius munkájáról van szó, amelynek a XV. században több kiadása volt. A három Seneca-nyomtatványt is itt említjük meg a Jegyzékkel ellentétben, amely a Grammatici szakba helyezte (7-9. tétel): "Epistolarum et controversiarum liber" (4/154); "Epistolae morales" (1/155); "De moribus" (4/156). A sok kiadás miatt nem tudunk róluk közelebbit megállapítani, de valószínű a címek alapján, hogy XVI. század eleji kiadások, nem ősnyomtatványok. A nem-bécsi anyagban van egy Cicero: De finibus bonorum et malorum kódex (OSZK Clmae 141. -6/7). Skolasztikus filozófiai munkák közül a következők vannak a Jegyzékben a szerző nevének feltüntetésével: 16 (15).Mauritius Hibernicus: Epitoma in theoremata Scoti ac etiam eiusdem tractalus de primo principio. Nyomtatvány (4/131). A szer-