Csapodi Csaba: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek (A MTAK közleményei 15. Budapest, 1984
III. A könyvgyűjtemény tartalmi összetétele
63 rázata (Th. sp. 20. — 1/44) azonosítható az ÖNB Cod. Lat. 4792-vel. — Az ágostonrendi Nicolaus de Dinckelspiel (1370-1433) Sententia-kommentárjainak egyik példánya (Th. sp. 14. szerző nélkül közölt tétel) azonosítható az ÖNB Cod. Lat. 3992-vel (1/6). A másik a sokáig lappangó, de ujabban Alsókubinban meghatározott kódex (6/2). — Valószínűleg azonosítható a Th. sp. 12. tétel "Summa theologica"-ja a XIII. századi Guillelmus Altissiodoriensis "Summa aurea super IV libros Sententiarumával" (ÖNB Cod. Lat. 1403. — 1/43). — A Sententiák negyedik könyvének ismeretlen szerzőtől származó magyarázatai vannak az ÖNB Cod., 3998-ban (Th.sp. 9. —1/47). A legnagyobb skolasztikus teológus, Aquinoi Szent Tamás alapvető Summá-ja egy négy kötetes, közelebbről meg nem jelölt nyomtatott kiadásában van meg (Th. sp. 1-4. -4/63-66). Ezenkívül megvan még tőle az egyik esztergomi Miscellaneakódexben (MS I. 213. — 6/19) a "Summa de articulis fidei et ecclesiae sacramentis." Másik munkája a gyűjtemény darabjai közt nem teológiai, hanem filozófiai tartalmű. Ezt később, a megfelelő helyen mutatjuk be. Nagy rendtársa a szintén domonkosrendi és ugyancsak XIII. századi Albertus Magnus egyik munkáját a Jegyzék (Var. theol. 8. — 4/78) mint nyomtatott könyvet szerző nélkül, de a tartalom részletes felsorolásával közli: "Volumen complectens septem libros de SS.Trinitate, de creatura mundi, de corruptela peccati, de incarnatione Verbi, de gratia Spiritus Sancti, de medicina sacramentali, de statu finalis iudicii." Hogy melyik kiadás, nem tudjuk. Az eredetileg szintén domonkosrendi szerzetes, később firenzei püspök, Antoninus Florentinus (1389-1459) "Summa theologica" c. hatalmas munkája 3. kötetének két budai példánya is maradt ránk. Mind a kettő a velencei 1480-i kiadás (GW 2187). Az egyik a győri püspöki könyvtárban, Ö III. 16. Inc. 99. (6/4), a másik Pannonhalmán (6/5). A XV-XVI. század fordulóján élt domonkosrendi Henricus Institoris személyében lehet megállapítani a szerzőjét a Jegyzékben (Var. theol. 6.) név nélkül közölt "Clypeus fidei sacrae Romanae ecclesiae adversus Piccardorum haeresim" cimü apologetikai munkának (4/76). Hogy melyik kiadás, nem tudjuk. Mindenesetre 1501-nél korábbi nem lehet, mert akkor jelent meg az első kiadása. XIH. századi ferencrendi skolasztikus teológus Alexander de Hales, akinek a művét ilyen címmel közli a Jegyzék: De Deo trino et uno". A szerzőnek ilyen című nyomtatott könyvét nem ismerjük; valószínűleg "Summa"-jának egy töredékéről lehet szó (Theol. sp. 13. — 4/70). — Ágostonrendi skolasztikus Aegidius Columna (c. 1243-1316), akinek "De peccato originali" című munkája az esztergomi MS I. 213. kódexben van (6/19). — Domonkosrendi teológus (és humanista) Iohannes Annius Viterbensis (c. 1430-1502). "Auctores vetustissimi cum commentario" című munkája szintén olyan kötet, amely nem került Bécsbe. Ma az OSZK ősnyomtatványgyűjteményében Inc. 230b jelzet alatt található. (6/3) A Miscellanea csoport 7, tétele "Varia ex sacris et profanis" megjelöléssel talán azonosítható az ÖNB Cod. Lat. 1611. jelzetű kódexével. Ez a"Manipulus florum" egyházatyák és doktorok műveiből készült gyűjtemény, a XIH. századi ír Thomas de Hibernia műve (1/15). A misztikus teológusok közül egyedül clairvauxi Szent Bernát van képviselve anyagunkban, két művével. Az egyik a "Considerationes ad papam Eugenium".