Csapodi Csaba: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek (A MTAK közleményei 15. Budapest, 1984

II. A budai könyvgyűjtemény eredete

57 Még Oláh Miklós szavaira is szeretnénk itt utalni, aki azt írja, hogy a budai palotában a Corvina mellett volt még két másik könyvtár is. [87] Ezek közül az egyik lehetett a királyi kápolnának hosszú fennállása alatt tekintélyes méretűre, többszáz kötetre megnövekedett állománya. Feltevésünket szeretnénk néhány adattal támogatni, amelyeket magából a könyvanyagból vettünk. Az első az, hogy akadnak benne könyvek, amelyek a legkülönbözőbb egyházmegyékből származnak: Pécs, Győr, Vác, Kalocsa, de főleg Esztergom. Leginkább a királyi kápolnáról lehet föltenni, hogy papjai az ország különböző vidékeiről kerültek oda. Ugyanígy leginkább a királyi udvar környezetében lehet érthető egy-két cseh eredetűnek látszó kódex. Hogy az esztergomi vonatkozások olyan erősek, az megmagyarázható abból, hogy a királyi kápolna az esztergomi egyházmegyéhez tartozott, a király plábánosa az esztergomi érsek volt. Ezeknek az esztergomi papoknak a kezén keresztül kerülhetett az a sokféle esztergomi kötet Budára, amellyel ott találkozunk. Főleg érdekes ebben a tekintetben az a bejegyzés, amit az egyik breviáriumból közöltünk s amely egy esztergomi kanonok budai beiktatásáról szól. A Collegium Christi egyes köteteinek Budára jutása is kapcsolatban lehetett azzal, hogy a Collégium anyagi alapja eppen az intézményt létrehozó Budai János főesperes négy budai házának a jövedelme volt. [88] Van azután egy levéltöredék, ami elég súlyos érvnek szól a királyi kápolnára vonatkozó hipotézisünk mellett. A bécsi Cod. Lat. 3959-ban félezer évvel ezelőtt valószínűleg könyvjelzőként benne felejtett levéltöredék ez, amely Budán kelt, címzettje a comes capellae és nagyon nehezen olvasható szövegében valamiféle könyvekről is szó van. A Budán a Corvina-könyvtár elhurcolása után ottmaradt, a XVII. században ismeretessé vált, majd 1686-ban Bécsbe szállított kódexek és nyomtatott könyvek tehát legvalószínűbben a királyi kápolna papságának könyvtára volt. Nem rendszeres gyűjtés eredménye, hanem a papság működésével kapcsolatos, hagyatékából rendszertelenül gyarapodó könyvtár. 1526 utolsó napjaiban, mikor a mohácsi csatavesztés hírére Mária királyné elmenekült Budáról, úgy látszik a kincsek közt magával vitte a királyi kápolna legszebb liturgikus könyveit is. így maradt fönn Brüsszelben a Missale[89] és így kerülhetette el a pusztulást a Graduale egy kötete is. [90] (A többi elpusztulhatott a Budáról menekített egyéb anyagok pusztulásakor.) A kápolna kevéssé díszes, egyszerű kötetei ott maradtak eredeti, nem is valami fényes őrzési helyükön. Ezek nem keltették föl 1526-ban a zsákmányoló törökök érdeklődését. Számukra ez fölösleges teher lett volna. Ott hagyták tehát. így vették át ezek a könyvek tévesen a Corvina-könyvtár maradványainak hagyományát. * Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a föltételezésünk, eredményünk nem több puszta föltevésnél. De talán olyan munkahipotézis, amely kiindulópontja lehet további kutatásoknak, adalék a XV.-XVI. századi magyarországi szellemi élet, könyvkűltűra közelebbi megismeréséhez.