Csapodi Csaba: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek (A MTAK közleményei 15. Budapest, 1984

II. A budai könyvgyűjtemény eredete

55 55. Cod. Lat. 3956. Benne egy papírszeleten: "Georgius ewsy Administrator stíigoniensis." 69. OSZK Clmae 410. Az esztergomi iskola számára készült. A Jegyzékben a nem azonosítottak közt (31. sz.) egy közelebbről meg nem nevezett kódex: "Liber inscriptus Collegialis ecclesiae Strigoniensis." Az azonosított ősnyomtatványok jegyzékében: 4. ÖNB Ink 11 E 17 Breviárium Strigoniense, possessora Ambrosius custos Strigoniensis. 5-6. Ink 9 G 11 Missale Strigoniense. 9. Ink 19 A 13 Missale Strigoniense. 12. MTAK Ráth F 1042. Breviárium Strigoniense. Benne esztergomi vonatkozású bejegyzések. Nem került Bécsbe, de 1686-ban hozták el Budáról az OSZK Clmae 317. jelzetű Pontificale Strigoniens-ét, esztergomi vonatkozású bejegyzésekkel. (Egykor Pálóczy érseké volt.) Ugyancsak nem került Bécsbe, hanem Bolognába az az esztergomi tizedjegyzék, amelyet Marsigli hozott el Budáról. Ennyi esztergomi vonatkozás láttán fölmerülhet az a gondolat, nem az esztergomi káptalan könyvtára került-e valami módon Budára és azt gondolták a Corvina maradványainak. Csakhogy először is itt a legkülönfélébb esztergomi vonatkozások vannak: esztergomi iskola, sekrestye, Krisztus-kollégium könyvei stb. De meg azután mikor és miért kerülhetett volna az esztergomi káptalan könyvtára Budára? 1526 előtt semmi esetre se. De később sem. Esztergom 1543-ig szabad volt, nem került török kézbe még két évig Buda elvesztése után. Miért szállították volna a könyveket Esztergomból a sokkal veszélyeztetettebb Budára, ahova a török már 1526-ban, 1529-ben is bevonult. A könyveket és kincseket nem délfelé, a támadó irányába menekítették, ha menekítették, hanem észak és nyugat felé. Mikor az 1543-i ostrom előtt az esztergomi érsek és a káptalan egy része elhagyta a fenyegetett várost, magukkal vitték a kincseket és a levéltárt, de könyvek elviteléről nincs tudomásunk. (Ha azok is Nagyszombatba kerültek volna a XVI. században, akkor ma is meglennének.) 1526 és 1541 közt pedig azért nem gondolhatunk ilyen Budára szállításra, mert semmi valószínűsége sincs annak, hogy az ép Esztergomból a feldúlt, kiégett Budára vittek volna valamit, hogy biztonságba helyezzék. Egyébként Buda és Esztergom közt a kapcsolat ennek a korszaknak nagy részében elég nehéz lehetett: Buda János király fővárosa volt, Esztergomot előzetes váltakozó birtoklás után 1531 óta spanyol katonaság őrizte Ferdinánd számára, tehát az ő területéhez számított. Marad tehát az a megoldás, hogy egy olyan egyházi intézmény vagy testület könyvtárából származik a budai anyag, amelynek szoros kapcsolata volt Esztergommal és már 1526-ban ott volt a budai királyi palotában.