Csapodi Csaba: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek (A MTAK közleményei 15. Budapest, 1984
II. A budai könyvgyűjtemény eredete
II. A BUDAI KÖNYVGYŰJTEMÉNY EREDETE 1. Lehet-e a Corvina-könyvtár maradványa? Marsiglinak, amikor a budai palotában rábukkant a könyvekre, pillanatnyi kétsége sem volt, hogy az egykor lenyes Corvina-könyvtár nyomorúságos maradványait találta meg. De ugyanígy nem volt kétsége két évtizeddel korábban Peter Lambeck császári könyvtárosnak sem, amikor sikerült bejutnia a palotába és ott látott többszáz kötet könyvet. Nem kételkedtek abban, hogy korvinákat szereznek meg azok, akik a XVII. század folyamán egyes köteteket vittek el és írták bele a büszke sorokat, hogy Mátyás király könyvtárából származnak. Érthető és természetes föltételezés, hiszen a XVII. század eleje óta a források egész sora arról tudósít, hogy Mátyás király könyvei még mindig Budán vannak. Már 1606-ben, amikor a Rákos mezején a török nagyvezér megkoronázta Bocskait, az utóbbinak kíséretében levő Alvinczi Péter kassai prédikátor már azzal a szándékkal ment át Budára, hogy megláthassa Mátyás király könyvtárát. De mivel a pasa éppen nem volt a palotában, kívánsága nem teljesülhetett.[40] Enyedi Pálnak az erdélyi veszedelmekről írt éneke körülbelül ugyanebben az időben lelkesen szól arról, hogy "most is Budán az Mátyás bibliothécája szintén ugy helyen vagyon, mint azelőtt, semmi tékozlás nem esett benne, hanem őröket rendeltek hozzá. Nem igaz az, amit az németek irtanak az bibliotheca felől, hogy Szulimán császár megégette volna és mind elveszett volna.[41) Valamivel utóbb az "Ének Csepreg városának lengyelek és horvátok miatt való siralmas romlásáról" (1621) kevesebb szóval, de ugyanezt mondja: Mátyás király "könyvei Budán még most is megvagynak, kiket törökök becsületben tartanakf.[42] Révay Péter a magyar koronáról írt munkájában elismeri ugyan, hogy a könyvtárt a török II. Lajos halála után nagyobb részben elpusztította, de úgy tudja, hogy "bizonyos maradványai most is láthatók ott, a janicsárok nagy tisztelettel őrzik és csak nagynehezen mutatják meg akár törököknek, akár keresztényeknek, hogy megnézzék."[43] Különböző próbálkozásokról is tudunk, amelyeknek az volt a céljuk, hogy megszerezzék ezeket a Budán maradt könyveket. Magyar részről állítólag Pázmány Péter tett először kísérletet erre, de ez az adat aránylag késői.[44] Hasonlóképpen későbbi és bizonytalan adat beszél Bethlen Gábor ugyanilyen kísérletéről.[45] I