Csapodi Csaba: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek (A MTAK közleményei 15. Budapest, 1984

I. A kötetek azonosítása

15 gi eredete tehát kétségtelen. Három díszes iniciálé van benne. Nagyon rongált, sima bőrkötés. Mikrofilm: MTAK Mf 4617/IV. 18. Rec. 93. (=Cod. Lat. 2175.) Jegyzék: Canonistici 27. "Decretalia per Alphabetum compilata, authore F. Martino ord. Praed." Pergamen. Folio.[15] XIV. századi, folio-méretű, pergamen kódex, Illuminálás nincs, csak kissé díszesebb színes kezdőbetűk. Kevés nedvességnyommal, de sok féregrágással, a tábla sarkai letörve. Gótikus, vaknyomásos bőrkötés. Kezdete "Incipit prologus in martiniana decreti et decretalium... A fratre martino ordinis predicatorum.. .per alphabetum compilata." Mikrofilm: MTAK Mf 4617/11. 19. Rec. 98. (=Cod. Lat. 5114.) Jegyzék: Varia ex theol. 26. "Tractatus Doct. Joannis Palomar auditoris sacri palatii." Nem mondja meg, hogy kódexről vagy nyomtatott könyvről van-e szó, sem anyagát, sem méretét nem közli. Valószínű, hogy erről a XV. századi, rongált, ázott, folioméretű papír kódexről van szó. Díszítés nincs. Kötés 1752-ből. A szerző és cím alakja azonos a Jegyzékben közölttel: "Tractatus eximii doctoris... Johannis Palomar Auditoris sacri Pallatij". Ezenkívül még a következő munkák vannak benne: Iohannes de Turrecremata vei Torquemada: Responsiones et allegationes cardinalis S. Sixti. — Tractatus de variis concilii Basileensis questionibus, — Variae litterae de negotiis concilii Basileensis. — Acta varia concilii. Ősnyomtatvány kiadása a műnek nincs az ÖNB-ben, ezért is csak a kódex jöhet számba. Az előzéken alkalmazott pergamen oklevélben Gunzio olmützi püspök, prágai adminisztrátor neve fordul elő.Minthogy Mátyás, Ulászló és II. Lajos cseh királyok is voltak, az olmützi-prágai oklevél nem mond ellent a kódex budai használatának. 20. Rec. 133. (=Cod. Lat. 1799. Jelenleg már a Velencei Egyezmény alapján Budapesten, az OSZK-ban. Jelzete Clmae 409.) A Jegyzékben említett negyedik breviárum-kódexszel azonosítható ez a Breviárium Strigoniense, vagy Radó Polikárp pontosabb meghatározása szerint[16] Breviárium ecclesiae Albaregalensi3. XV. századi, folioméretű pergamen kódex. Díszesen illuminált (gótikus lapszéldíszek és iniciálék). Jó állapotban van, de a vége csonka. Új kötésben. Radó P. szerint, bár a székesfehérvári egyház számára készült, de már a XV. százdban tulajdonosa az esztergomi Szent Miklós templom lett. Erre vonatkozó bejegyzések 1476-1483. Egy érdekes bejegyzés szerint "hodie installatus est M.Emericus de Lowas Canonicus Strigoniensis in Budensem Cano[nicat]um 1476." 21. Rec. 188.* (=Cod. Lat. 4229.) Jegyzék: Juristae 31. "Juris allegationes de appellationibus." Nem mondja, hogy pergamen, tehát papír. Folio. XV. századi, elején kissé rongált, folio-méretű papír kódex. Egy díszesebb iniciálé és több diszített kezdőbetű van benne. Kötése űj. Két mű van benne: l.Lapo de Castiglionchio: Allegationes abbreviatae per Antonium de Butrio. 2,Guilelmus Holborch: Collectio conclusionum, determinationum et decretorum Rotae 1376-1381. Első lapján olvasható: "Allegatio prima de appellationibus", másodikon "Allegatio secunda" stb. Bejegyzés: "Sacristiae Strigoniensis". Emendálások Vitéz János kezétől.[17] Mikrofilm: OSZK FM I. 2319.