Náday Károly–Sáfrán Györgyi: Történeti kutatások Kufsteinban. Czuczor Gergely rabsága (A MTAK közleményei 14. Budapest, 1984
Sáfrán Györgyi: Kufsteini történeti kutatások
22 a horvátok kiásták tetemeit és a Wiener-Neustadtban kivégzett Zrínyi Péter, valamint Frangepán tetemeivel együtt Zágrábba szállították." (Sáfrán Gy.-nek 1978.1.5.) 2. Wesselényi Miklós báró a kufsteini várban Báron Nikolaus Wesselényi auf der Festung Kufstein. Id. Wesselényi Miklós báró fogságának előzménye a birtokos szomszéd Haller gróf és a közte felmerült ellentét. A gróf ui. értékes lovat adott el Wesselényinek, de nem közölte, hogy az állat beteg. Ezenfelül magához csalta a báró istállómesterét s egyik lóápolóját. Wesselényi 400 felfegyverzett hajdújával, munkásával indult Gorbóra, hogy Haliért elfogja, megvendégelje és haza bocsássa. Nem találta azonban otthon. Haller csakhamar feljelentette. A kir.táblabíróság Wesselényit két évi házi fogságra ítélte, de II. József császár az ítéletet bizonytalan időre szóló várfogságra változtatta. Wesselényit útközben Dátos községben, Dániel báró házában 1785. február 12-én elfogták. A járőrparancsnok szerint: "A letartóztatást nem akarta tudomásul venni. Előadta, hogy a kormány idézésére Nagyszebenbe óhajtott menni és ott jelentkezni. Annyira ellenkezett, hogy hat ember kellett ahhoz, hogy fogják.. .kezeit meg kellett köttetnem és így kisértetni a kapu elé, hol egy paraszti nyeregben, csak karját köttettem meg, míg kocsija megérkezett, melybe egy tizedes kíséretében beszállt. Ekkor a kötelékeitől megszabadíttattam." Ez tehát elfogatásának hiteles története. Legenda, hogy a legközelebbi faluig két ló között, hosszú kötélen kellett volna futnia. A császár megelégedéssel nyugtázta, hogy Wesselényivel szemben "minden erőszakot igénybe vettek." Wesselényi letartóztatásához egy századost, két tizedest és huszonnégy közlegényt rendeltek ki, ellátva őket a "szükséges oktatásokkal". — A kétségtelenül heves természetű főúr tettének okáról: Haller gróf tetteiről azonban sehol sem esett hivatalos szó. Wesselényit először Marosvásárhelyre vitték, ahol kegyelmi kérvényt diktált a császárnak, aki azonban nem válaszolt. Útközben Kolozsvárott búcsúzott el feleségétől és gyermeküktől, aki hamarosan meg is halt. 1785. április 29-én érkeztek Kufsteinba, A kisérő őrmester szerint: "Az állami fogoly magaviselete ide jövetelkor teljesen nyugodt és csendes volt." A nála levő 5 levelet, pénzét elkobozták, használati tárgyait; hálózsák, zsebkendők, gatyák, harisnyák, sérvkötő, viaszgyertya, Biblia stb. jegyzékbe vették s a rabot az 5-ös számú cellába zárták. A címére érkezett leveleket cenzúrára Bécsbe küldték. Egyik nővére személyesen is hiába esdekelt a császárnál. Amikor II. József császár felkereste Kolozsvárt, a Wesselényi család három nő tagja ismételten hiába sorolta előtte a megindító tényeket: "Az egész családnak csak két férfi tagja van s ez a bátyám minden gyermekét elvesztette." A nő rokonok a feleség nevében csak kérvényt adhattak át, mert Wesselényiné Cserey Heléna — a császári rendelkezés értelmében — nem hagyhatta el lakóhelyét. Két év múlva Wesselényi újabb kegyelmi kérvénnyel jelentkezett — mindhiába. Amikor már közel öt esztendeje raboskodott a kufsteini vár börtönében, a várparancsnok felterjesztést nyújtott be érdekében, melyben orvosi véleményre hivatkozott: "az állandó fájdalmak fejét annyira igénybe vették, hogy arca nemcsak beesett, hanem sápadt, a nyálkahártyák duzzadtak, a szemek vörösek... gondot okoz Kühnemann sebész kijelentése, hogy hirtelen szélhú'dést kaphat." A császár utasítása: "mindazon segédeszközöket használni kell, melyek a gondot okozó bajnak elébe vágnak." Wesselényi két hónap
