Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából
95 Mint látjuk a 34. táblázat adatai az 1707 különféle, 1973-ban használt, kurrens külföldi periodikum használatának abszolút számokban feltüntetett időrendiségét adják párhuzamosan az 1966-os adatokkal, és nem terjednek ki azon viszonyszámokra, melyek megmutatnák, hogy a használt 1707 periodikumból mennyi volt a kurrens már például 1938-ban is; tudniillik, hogy az a 28 illetve 14 különféle periodikum, melyeknek 1938-as évfolyamát használták, hányad része az 1938-tól mindmáig kurrens periodikumainknak. Néhány adat azonban e vonatkozásban is a rendelkezésünkre áll. Az 1707 kurrens külföldi periodikum-féleség közül 369 esetében pusztán a kurrensnek számító 1972. és 1973. évfolyamokat nézték meg. Az 1901 és 1945 közötti időszakot használók 156 olyan periodikum évfolyamait kérték ki, melyek mind a mai napig kurrensek. E 156 periodikum közül 39 esetében a használók nem érdeklődtek a frissebb vagy régebbi évfolyamok iránt, hanem e periodikumoknak csakis az 19011945 közötti valamelyik évfolyamát használták. Végül az 1792-1900 közötti időszakra eső évfolyamokat használók 37 periodikum-féleség szóban forgó évfolyamait vették igénybe. A 37 periodikum-féleség közül 8 esetében az illető periodikum 1900 utáni évfolyamait nem is használták. Annyit már a fenti táblázatból is megállapíthatunk, hogy elég jelentős eltérés van a két vizsgált időszak periodikum-használatában a féleségek szintjén, a használat időbeli megoszlását illetően. A kurrensnek számító 1973. és 1972. év használata az ennek megfelelő 1966-os és 1965-ös év használatához képest csaknem 6 % -kai csökkent. 1 7 A megelőző 5 év (1967-1971, illetve 1960-1964) együttes használatában viszont 1973-ra 18 % -os emelkedés tapasztalható; a megelőző 15 év esetében (1952-1966, illetve 1945-1959) pedig már 47 %-os az emelkedés. A legrégibb folyóirat évfolyamok használatát illetően pedig nincs szinte semmi különbség a két viszgált időszak periodikum-féleségeinek igénybevételét illetően. 34. táblázatunk adataiból azonban a periodikumok "felezési idejére" vonatkozóan egyéb lényeges megállapításokat már nem tudunk tenni. A "felezési idő", mint a periodikumok szakmai elavulási sebességének problematikája ugyanis csak akkor nyer értelmet, ha ezt szakonkénti bontásban tárjuk fel. A 35. és 36. táblázatainkkal ezt a célt próbáljuk megvalósítani. Itt azonban az évfolyamok visszamenőleges igénybevételi alkalmait mar nem éves tagolású idősorban tárjuk fel, hanem elsősorban a jobb áttekinthetőség kedvéért, bizonyos összevonásokat alkalmazunk, így, mind a kurrens külföldi (35. táblázat), mind pedig a kurrens magyar periodikumok (36. táblázat) szakonkénti használati alkalmait 4 évjáratszakaszra bontva mutatjuk be. Ezek az évjáratszakaszok a következők: a kurrensnek számító 19721973; az ezt megelőző 5 év: 1967-1971 -ig; a megelőző 15 év: 1952-1966-ig és végül a legrégibb használt évfolyam időpontjától 1792-től 1951-ig. Ez az időbeli tagolás alkalmat ad arra is, hogy az 1966-ban végzett elemzésünk idevágó adataival egybevessük a jelenleg nyert eredményeket a közös vagy eltérő jelenségek felfedése érdekében. A 35. táblázattal kapcsolatban magyarázatként a következő szempontra * hívjuk fel a figyelmet: természetes hogy volt olyan eset, amikor egy és ugyanazon periodikumnak több, ritka esetben akar mind a négy szóban forgo idősávra eső évfolyamait igénybe vették (így például a Comptes Rendus... Paris; a Sitzungsberichte. Osterreibhische Akademie der Wissenschaften. Philosophisch-historische Klasse címűnagy múltú periodkumok stb. esetében). Ez eredményezi azt, hogy az itt következő táblázatban a használati alkalmak számának (négy részadatból összeálló) végösszegeként feltüntetett érték (14 951) eltér a 85. lapon megadott kurrens külföldi periodikum-használati alkalomszám végösszegtől, a 11 028-tól.
