Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából

85 Néhány, gyűjtőkörünktől igen távol eső szakterületen az olvasási alkalmak számát illetően kiugró változások (csökkenés, illetve növekedés) mutatkoznak a két vizsgált időszakban, nevezetesen a meteorológia, geofizika (csökkenés), mikrobiológia, biokémia, bányászat+kohászat (növekedés) szak esetében. Ennek a jelenségnek azonban semmiféle általános érdeklődés-átrendeződési alapja nincsen. Ez pusztán egy-egy kutató adott időszakra érvényes információigényének visszatükröződése kurrens külföldi periodikum-állományunk használatának jellemzői között. Nem igényel különösebb magyarázatot a használati-alkalomszámok értékelése azon szakoknál, ahol a féleségek száma, a különféle olvasók száma és a használati alkalmak száma nagyjából azonos szinten mozog. Ilyen szakok például: a biokémia, a kémia, a kultűra+művelődéstörténet, a művészet, a régészet, a fizikai földrajz, a teleptan, az állatorvostudomány és az állattan. 1966-ban ugyanezen követelményeknek egészen más szakok feleltek meg. Van néhány olyan szak is, ahol több a használt periodikum-féleségek száma, mint amilyen intenzíven azután használják ezeket. Más szóval ezek esetében magas keresettségi index, kontrasztszerűen, alacsony alkalom szerinti keresettséggel párosul; ilyen a biofizika, a statisztika, az atomfizika és a pszichológia+pszichiátria szak. A biofizika és a pszichológia+pszichiátria szak esetében ez a jelenség volt tapasztalható 1966-ban is. Ha a használt periodikum-féleségek számát és a használati alkalmak számát egymáshoz viszonyítjuk olyan esetet is tapasztalunk, hogy egy-egy szakon belül a viszonylag kevés használt periodikum-félét elég intenzíven használták. Ezt a jelenséget tapasztaltuk a mikrobiológia, a bányászat+kohászat, egyetemi kiadványok és a természettudományok általában szakok esetében. E szakok egyike sem azonos az 1966-ban hasonló módon igénybevett szakokkal. Végül néhány profilunkba távolról sem tartozó szak esetében minden használati formában és minden szinten csaknem azonos értékű, mégpedig igen alacsony érdeklődési szintet tapasztalunk olvasóinknál. A szóban forgó szakok a következők: múzeumok működése, állattan, meteorológia, fizikai földrajz, teleptan, állatorvostudomány, növénytan. Az állatorvostudomány és a növénytan 1966-ban is a mindhárom szinten egyaránt legkevésbé használt szakterület volt. Végezetül összefoglalva a 29-31. táblázatok különböző szintű, szakokra lebontott használatának adatait, mint leglényegesebb tanulságot azt kell levonnunk, hogy az Akadémiai Könyvtárban 1973-ra a kurrens külföldi periodikumok használata a természettudományok felé tolódott el 1966-hoz képest. Ebben igen jelentős szerepet játszik a xerox-szolgálat bevezetése. Ez a tendencia ma is érvényes. d.) A használt anyag nyelvek szerinti megoszlása Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumainak használatát elemezve jelentős problematikához érkeztünk, a használt anyag nyelvi megoszlásának kérdéséhez. Itt is lehetőségünk nyílik arra, hogy a már többször igénybe vett korábbi állományelemző tanulmányunk adatait alapul véve a két időszakra vonatkozóan elvégzett azonos vizsgálat eredményeit egybevethessük. A 89. oldalon bemutatott táblázatból kitűnik, hogy a valójában 50 különféle nyelv között megoszló akadémiai könyvtári periodikum-állomány olvasói