Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából

79 a tény igazol leginkább, hogy ezen szakterületeken a kurrens külföldi periodikumok kihasználtságának százalékos aránya, — kivétel nélkül mindegyik esetében, — kisebb-nagyobb mértékben növekedett 1973-ra. A növekedés mértéke 0,3 % - 59,4 % között mozog (csillagászat-statisztika szak). Végezetül talán nem érdektelen ezen szakterületek külön kiemelése — a könnyebb áttekinthetőség kedvéért — , a használat-növekedés százalékarányának egyidejű feltüntetésével: 1. statisztika (59,4 % ), 2. közgazdaságtudomány (35 % ), 3. paleontológia (29,4 % ), 4.mezőgazdaság (20,1 % ), 5. állatorvos tudomány (16,9 % ), 6. meteorológia (11 % ), 7.geológia (6,83 % ), 8. növénytan (5 % ), 9.orvostudomány (5 %), 10. műszaki tudományok (5 % ), 11. bányászat-kohászat (2 % ), 12. egyetemi kiadványok (1,6 % ), 13. állattan (1,3 % ), 14.csillagászat (0,3 % ). b.) A kurrens külföldi periodikumokra eső olvasók szakonkénti átlagos száma Az "a" pontban bemutatott állományhasználati kép csak egy bizonyos szempontból tükrözi a tényleges állományhasználatot, amennyiben azt mutatja be konkrét számadatok segítségével, hogy egy-egy szakterületen belül a rendelkezésre álló periodikumok közül a vizsgált idősávokban, hányat ismernek, illetve használnak. Ez a kép teljesebbé válik, ha egy másik vizsgálati eredménnyel egészítjük ki, nevezetesen azzal, hogy egy-egy használt periodikumot hány olvasó vett igénybe átlagosan. Soron következő táblázatunk bemutatja, hogy miként alakult az egy-egy használt periodikumra eső átlagos olvasói szám 1973-ban az egyes szakok esetében. A táblázat segítségével arra is felelet kapunk, hogy az 1966-ban végzett hasonló vizsgálatok eredményei milyen összefüggésbe hozhatók a jelenlegi adatokkal. A két vizsgált időszak adatainak egymás mellé állításakor a legszembetűnőbb jelenség az, hogy 1973-ra az átlagszámok jelentősen megnövekedtek. Míg 1966ban 5,45 volt a legmagasabb érték, 1973-ban, — érdekes módon ugyanazon szakterület esetében — , már 7,1 volt a legnagyobb olvasói átlagszám. Ugyancsak megnövekedett 1966-hoz képest — csaknem négyszeresére — , azon szakterületek száma , ahol az átlagos olvasói szám elérte vagy túlhaladta a hármat. Ha egyes szakterületek vonatkozásában vizsgáljuk a feltüntetett értékeket azt tapasztaljuk, hogy a szakok 75 % -ában megnövekedett, 20 % -ában csökkent és 5 % -ában nem változott szignifikánsan az olvasók átlagos száma 1973-ban, 1966-hoz képest. De nézzük most már magukat az adatokat!