Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
1. Szakirodalmi áttekintés
5 1 Szakirodalmi áttekintés 1971-ben megjelent "Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában" c. kötetem,melyben igyekeztem áttekintést adni a témámat illető hazai szakirodalomról (5-18. p.); ugyanitt néhány külföldi szakirodalmi munkát is bemutattam (18-21. p.). Ez alkalommal folytatom a témát érintő újabb szakirodalom bemutatását, annál is inkább, mivel ez a téma — ti. az olvasás vizsgálat és könyvtárhasználat — az elmúlt 10 év során külföldön fokozott mértékben és gyakorisággal fordult elő a nemzetközi könyvtárelméleti és informatikai szakirodalomban. 1971-ben a kutatási céllal történő olvasás szakirodalmán túlmenően feltártam a nem ilyen céllal történő olvasást elemző feldolgozásokat is (pl. D. Jámbor Mária — Marót Miklós, Kamarás István — Polonyi Péter, H. Sas Judit stb. szerzők idézett munkáit), ezúttal azonban figyelmemet — a rendelkezésre álló anyag bősége miatt — fokozottan koncentrálni kívánom a kutatási célzattal való olvasás jelenségeire. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem veszek át módszertani vonatkozásokat ezúttal is a nem kutatói olvasásra vonatkozó szakirodalomból, amenynyiben ezt témám szempontjából hasznosnak találom. A szakirodalom áttekintését jelen alkalommal témakörök szerint kívánom megvalósítani. 1.1 Kezdjük az általános elvi kérdésekkel! Fontos kérdés, amely sok vitára is alkalmat ad, az hogy a használatelemzést, ágy is mint információigény-felmérést, 1 lehet-e egyetlen információforrásra — jelen esetben a periodikumokra — leszűkítetten végezni. Sövényházy Csilla (1973) arra mutat rá — egy washingtoni 1958-i tudományos tájékoztatási konferencia tanulságait is felhasználva —, hogy "a szakirodalmi igények" ... "csak a társadalmi információs folyamat egészébe illesztve, valamint az információs igény egyéb eszközeivel (pl. audiovizuális ismerethordozók) összefüggésben vizsgálhatók eredményesen." (Sövényházy 1973, 502. p.) A cikkből kiderül, hogy a fenti cél érdekében az ún. formális tájékozódási módok mellett (írott dokumentumok, audiovizuális ismerethordozók, a dokumentáció és a könyvtári feltárás eszközei stb.), még az informális tájékozódási módokat és szokásokat (szóbeli közlések, ötletmegvitatások stb.) is tekintetbe kell venni a teljes képhez, ill. ennek elnyeréséhez. Jelen dolgozatomban nem kívánok túllépni a periodikum-használat és a periodikumok iránti szakirodalmi igény akadémiai könyvtári helyzetének bemutatásán.
