Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából
69 állományvonatkozásai már elválaszthatatlanul összefonódnak a periodikum-használat szociológiájával, azaz az olvasók olvasási,kutatási szokásaival. Bár ez utóbbival, tudniillik az olvasószociológiával, a következő (3. ) fejezetünkben kívánunk részletesen foglalkozni, elöljáróban már itt is megemlítünk egy-két olvasásszociológiai jellegzetességet és ezek alakulását a két vizsgált időszakban: 1. A politikai napilapok mellett a kimagaslóan magas használtsági értékek mind 1966-ban mind pedig 1973-ban, arra az olvasási szokásra utalnak, hogy az Akadémiai Könyvtárba járó, zömével szakkutatást végző olvasók nagy százaléka a napi politikai események, hírek, gazdaságfejlesztési irányelvek stb. iránt állandó tájékozódási igényt tanúsítanak. E természetes és egészséges tájékozódási igény meglétét olvasóinknál az is bizonyítja, hogy a politikai napilapok mellett azokat az általános természettudományi folyóiratokat (Chemical and Engineering News, Natúré, Science, New Scientist) keresik mindenkor a leggyakrabban, amelyek — a szakcikkek mellett — tudományos híranyagot is tartalmaznak. 2. Az egyetemes jellegű társadalomtudományi folyóiratok (Valóság, Társadalmi Szemle stb.) iránti magas fokú érdeklődés mindkét időszakra jellemző, s ez nemcsak az e területen közvetlenül érdekelt szakkutatók periodikum-használatára utal, hanem más területeken kutató szakemberek ilyen általános kérdések iránti érdeklődését is jelzi. 3. A magyar és külföldi irodalmi periodikumok iránti magas érdeklődés mind 1966-ra mind 1973-ra jellemző. Ez a tény két forrásból is veszi eredetét. Egyrészt az irodalomtörténész szakkutatók közvetlen szakmai érdeklődését jelzi, másrészt az egyéb területeken tevékenykedő szakkutatók (köztük sok természettudományi és műszaki kutatást folytató olvasó) lazítási, pihenési célzattal történő olvasásformájára utal. — Az 1966-ban tapasztalt, a művészetek iránt megnyilvánuló kimagasló érdeklődés 1973-ban már nem volt észlelhető. 4. Olvasási szokásra vezethető vissza az a tény is, hogy mindkét időszakban igen nagyszámú (1966-ban: 47 % , 1973-ban: 48 % ) sokszor használt kurrens magyar periodikum van. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a kurrens magyar szakfolyóiratok jelentős információs forrásként szerepelnek a magyar tudományos életben. Másrészt, a magyar periodikumok ilyen magas használati értékkel történő olvasottsága bizonyos negatív nyelvtudásbeli vonatkozásokra is ráirányíthatja az illetékesek figyelmét. E szociológiai jellegű olvasási vonatkozásokon túl, érdekes jellemzője mind az 1966-ban mind pedig az 1973-ban készült, s bizonyos értelemben mégiscsak periodikum-bázist képező jegyzékeknek, (20., és 25. táblázat), hogy régi külföldi állománytípusú anyag nem szerepel bennük, illetve 1973-ban egyetlen cím. A régi magyar periodikumok igen alacsony százalékaránya is mindkét időszak jellemzője (1966-ban 7 % , 1973-ban: 8 % ). Az a néhány régi magyar folyóirat, amely bekerült e jegyzékek anyagába, a magyar tudományos múlt szempontjából legátütőbb erejű, legnagyobb kulturális, tudományos értékű periodikum-együttesnek tekinthető, legalábbis az Akadémiai Könyvtár olvasói számára. Nézzük meg most, a helybenolvasás adatait elhagyva azt, hogy a kölcsönzési alkalmak száma mely periodikumok esetében volt a legmagasabb:
