Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
Bevezetés
BEVEZETÉS Az 1826-ban alapított Akadémiai Könyvtár történetének nevezetes eseményei több alkalommal a folyóiratállománnyal kapcsolatosak. A könyvtár legkorábbi törekvései közé tartozott a szükséges folyóiratok előfizetése. "Kezdettől fogva gondot fordított a Társaság a legfontosabb tudományos folyóiratok beszerzésére... 1841-ben... már 17 külföldi és 8 belföldi folyóiratra fizetett elő" — olvassuk a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (1976) c. tájékoztatóban (8.p.). A nemzetközi cserekapcsolatok fejlesztése is mindenkor elsősorban a folyóiratállomány gyarapításával állt kapcsolatban. Mivel azonban nem volt külön kezelt folyóiratgyűjtemény, bérmennyire is fontosnak tekintették a folyóiratok gyűjtését, az 1865-ben Hunfalvy Pál, Budenz József és Rőmer Flóris által összeállított akadémiai könyvtári katalógus rendszer sajátosságai a folyóiratok jobb megismerését, kezelését, feltárását akadályozták. Az ekkor elkészült egyedi szakkatalógus rendszerben voltak ugyan olyan szakok, amelyek kizárólag folyóiratokat tartalmaztak, de számos folyóiratjellegű kiadvány, továbbá évkönyv, almanach, sorozat, különféle szakokba hullott szét. A felszabadulás után a folyóiratgyűjtemény további alakulása szempontjából jelentősnek mondható az 1947-1949 közé eső időszak, amikor a háború által szétzilált cserekapcsolatok újrafelvétele megtörtént. Az 1950-es évek során az egységes folyóiratgyűjtemény felállítása is megvalósult fokozatosan, mikoris a könyvtár szakemberei vezetésével az összes régi szakból tervszerűen kiemelték a periodikumokat (folyóiratokat és egyéb időszaki kiadványokat). 1954-ben önállósult a folyóirattár, 1958 októberében pedig megnyitották a folyóirat-olvasótermet. Ezek voltak az Akadémiai Könyvtár folyóirat-, ill. pontosabban periodikum-gyűjteményének legfontosabb történeti eseményei. Az 1966. évre vonatkozó állományfelmérésem (BUkyné 1968) már az így együttálló, elkülönített periodikum-gyűjteményről ad átnézeti képet. Erre az állományra, ennek használatára építettem következő tanulmányomat (BUkyné 1971), ami jelenlegi dolgozatomhoz is összehasonlítási alapul szolgál. Időközben az ún. csererevízió (1968-1969) lényegesen megváltoztatta a köpyvtár periodikum-állományának számát, összetételét, így — de egyéb okokból is — az állomány struktúrájának újrafelmérése vált szükségessé. Ezt valósította meg a periodikum-gyűjteményre vonatkozó harmadik kötetem (BUkyné 1977). Az állomány összetételének megváltozásával a használat is némileg módosul t; ezt a változást kívánja bemutatni jelen kötetünk. Ez a módosulás azonban feltehetően nem lenne különösebben jelentős, a használat megváltozását azonban nagy mértékben előidézte a xerox-szolgálat bevezetése i s, ami, más könyvtárak hasonló szolgálatához viszonyítva, volumenében
